A minap megkérdezték a barátaink a Főkosztost, mi az én kedvenc ételem és ő lefagyott.... aztán az első adandó alkalommal meg is interjúvolt, hogy akkor pontosan mi áll nálam az első helyen. Hááát, az "ilyen" és "olyan" jellegű ételek, fejtettem ki elgondolkodva. Ez a válasz nem volt neki elég, mert ő valami olyasmit akart hallani, hogy "kocsonya" vagy "lekváros palacsinta". "Ha nem tudod elmondani, hogy töltött káposzta dagadóval, akkor az fura lesz." - hangzott a replika. Tovább gondolkodtam, de még mindig nem tudtam neki felsorolni 5 ételt, hiszen annyi mindent szeretek akár alkalomszerűen is a bundáskenyérrel kezdve a guacamolével bezárólag, hogy nem ragaszkodom x vagy y ételhez. Azt is eszembe jutott, hogy már írtam is erről, a kedvenc ízeimről, a főkosztos pedig nem emlékszik rá, nem fújja kívülről a listát? Sőt, van itt egy egész blog jelenleg 145 bejegyzéssel, ami azért ad némi támpontot az ízlésemhez, ugye.
A következő - is - az olyan jellegű ételek közé tartozik, ami dobogós nálam, mostanában pedig egész biztosan az egyik legkedvesebb összeállítás. Legyen ez az egyik válaszom a nagy kérdésre.
Egy kevés fehér hús, minél több zöldség, esetleg egy kevés valami másból, ez alkalommal egy kevés tésztából. Gyorsan pirítom a hozzávalókat, fűszereket kombinálok és egy szaftos egytálételt tehetek az asztalra. Lehet ez olasz, spanyol, mexikói, indiai, marokkói jellegű étel, mind szeretem.
Ez ez étel is a hozzávalók összegondolásával indult, illetve akkor kezdtem dédelgetni a gondolatát, amikor a bevásárlókosaramba tettem egy csomag szárított fafülgombát és egy szép üveg szezámolajat.
Kicsit olvasgattam, mivel illik fűszerezni egy ilyen, gombával és bambuszrüggyel pirított csirkehúst, átgondoltam, milyen más zöldségeket használhatnék, mit találok a kamrámban és csak hordtam, halmoztam a hozzávalókat a konyhaasztalra.
Meglehet, hogy nem teljesen autentikus, de valószínűleg nem áll nagyon messze a kínai konyhától és nagyon finom lett. Biztosan ismételjük, hiszen már az első tányér után megbízást kaptam erre.
Hozzávalók kb. 5-6 adaghoz:
1 csirkemellfilé
kb. 6 evőkanálnyi szezámolaj
2 szál sárgarépa
1 nagy fej lilahagyma
6 levél kínai kel
bambuszrügy, kb. egy üveges kiszerelés fele
egy kis marék szárított fafülgomba beáztatva
szójaszósz
kínai öt fűszer keverékből négy: fahéj, szegfűszeg, római kömény, szecsuáni bors helyett fekete bors, míg csillagánizsom épp nem volt
egy kávéskanál házi csípős piros paprika vagy egy csili
2 cm-es gyömbérgyökér darab
1 evőkanál kukoricakeményítő
egy kevés víz
só
fél zacskó ázsiai tészta búzalisztből, azaz Chow Mein Noodles, azaz kb. 125 g
egy szép nagy wok vagy serpenyő, amiben mindez elfér
1) A fafülgombát beáztattam és fogalmam sem volt, mennyi idő alatt fog megpuhulni. Szerencsém volt, mert mire eljött a pirítás ideje, már kimászott a vízből, annyira megdagadt.
2) A szobahőmérsékletű mellfiléről leitattam a vizet, majd kb. fél centi széles csíkokra vágtam. Az összes zöldségfélét felcsíkoztam a gombát kivéve, ami még mindig a vízben uszkált. Összetörtem a római köményt a kőmozsaramban. Ha nincs mozsarad, egy nagy kés nyelével zúzd össze, amennyire csak tudod.
3) A nagy, wokszerű, kerámia serpenyőmben felhevítettem 3 evőkanál olajat és kevergetés mellett megpirítottam a húst a fűszerekkel és a szójaszósszal 3-4 perc alatt. Kiszedtem egy tálba, majd a zöldségekkel hasonlóképp jártam el.
4) Visszatettem a húst a piruló zöldséghalomra, ráreszeltem a gyömbért, megsóztam és újra fűszereztem az egészet a kedvem szerint. Egy kevés vízzel összekevertem a keményítőt, aláöntöttem és fedő alatt pároltam az egészet vagy 2-3 percig.
5) Időközben elkészítettem a tésztát, amit a zacskó tanusága szerint csak 4 percig kell forró vízban áztatni, majd a végén óvatosan összeforgattam a zöldségekkel és a csirkével.
A hozzávalók arányát a kedvem szerint alakítottam úgy, hogy egészen egyszerűen egymás mellé tettem őket a konyhaasztalon.
Több helyen olvastam, hogy a hozzávalókat belehempergetik a keményítőbe és úgy pirítják meg és így alakul ki az a bizonyos, kínai ételekre jellemző állag a szójaszósszal együtt. Nos, ezt nem mertem megtenni, mert a keményítőről úgy tudom, csak az utolsó percben kell az ételhez keverni és "nem szabad" főzni. Ha kipróbálom az új módszert, beszámolok róla.
A fafülgombát nem aprítottam fel, de legközelebb úgy teszek.
Mivel számomra új volt az ez összeállítás, a fűszerekkel igen csínján bántam és három fűszerezés alatt alakítottam ki a nekem tetsző ízhatást. Legközelebb beszerzem a csillagánizst is.
A mogyoróolaj is remekül illik ide. Extra szűz olívaolajat használnék, ha nem lenne más idehaza.
Tehát az egyik nagy kedvenc körülbelül így fest. Még most sem tudom és nem is akarom megnevezni az 5 legkedvesebb ételem, de ezzel - és jelzem, más, hasonló jellegű ételekkel - nagyon könnyen el lehet csábítani, már ha valaki épp ezt fontolgatja.
