Sárgarépás, mustáros csirkemell

A következő étel a "nézzünk körül a hűtőben, hogy ne menjen tönkre valami finom" és a "használjuk fel az itthon fellelhető hozzávalókat, mielőtt elmennénk vásárolni" jegyében született.
Így történt, hogy amikor leitattam a vizet a csirkéről, még nem tudtam, mit fogunk ebédelni. Aztán körülnéztem: a még karácsony előtt a piacon beszerzett házi sárgarépa a hűtőben; gyönyörű és igazi bio vöröshagyma a kamrában, ajándék a barátnőmtől, saját termésük; kettévágott mustárosflakon az asztalon - a reggeli teríték maradéka -, amiből szeretem kiszedni a maradékot. 
És mert Nóri megismertetett egy számomra újfajta finomsággal - amit mindig nagyon élvezek: egy igazán finom és egyben inspiráló kóstolót kaptam egy bizonyos mustáros, fokhagymás répakrémből egy csipet lestyánnal. Még élénken él bennem az emléke és mielőbb szeretném viszontlátni a pirtósomon.
Hát, nagyjából így született meg ez az étel. Kétségtelen, hogy étel első ránézésre beleillik a szokásos zöldséges csirke receptjeim közé és relatív rendszerességgel kerül ki valami hasonló a serpenyőmből, de ez annyira finom lett, hogy úgy döntöttem, feljegyzem. Hogy meg tudjam ismételni.
Fényképem az nincsen, elfogyott minden, mielőtt még gondolkodtam volna. 

Hozzávalók:
kb. 4 evőkanál extra szűz olívaolaj
1 csirkemellfilé
1 nagy vöröshagyma
4-5 fokhagymagerezd
5-6 közepes sárgarépa
frissen őrölt fehérbors
1 púpos teáskanál majoranna
1 teáskanál oregano
kb. 1 evőkanál mustár
só

1) A szobahőmérsékletű csirkemell filéről felitatom a maradék vizet és egyforma, kis csíkokra vágom.
2) A répát lereszelem, a kétféle hagymát vékonyan felszelem.
3) A szép nagy, wokszerű serpenyőmet használom. 2 ek olívaolajat hevítek és kevergetés mellett kb. 5-6 percig pirítom a húst. Közben borsot tekerek rá és megszórom a zöldfűszerekkel.  A végén megsózom.
4) A pirított húst kiszedem egy hőálló tálba és most következik a zöldséghalom. Sszükség lesz még legalább 2 ek olívaolajra, de időközben lehet, hogy kell még. Gyorsan, kevergetés mellett dolgozunk, hogy megpiruljanak, kissé karamellizálódjanak a zöldségek. A nagyok rázogathatják is a serpenyőjüket olyan ügyesen előre és felfelé dobálva a piruló halmot. Én még nem így tudok zsonglőrködni, ráadásul nem igazán szeretek sütőt takarítani. Közben ezt is fűszerezem. Ez kb. 3-4 percet vesz igénybe.
5) Visszateszem a húst a serpenyőbe, hozzáadom a mustárt és felöntöm kb. 2-3 dl vízzel, annyival, hogy a hozzávalók kissé megduzzadjanak, tovább puhuljanak és kellően szaftos legyen az étel, amikor lezárom a gázt kb. 5-10 perc múlva. Persze jól megkeverem és utólag is fűszerezem az ételt.
6) Vöröshagymával, borsóval és - ismét csak - reszelt sárgarépával párolt barnarizzsel tálaltam és nagyon élveztük.

Nagyon kedvelem az ilyen állagú és összetételű ételeket.A sárgarépa-hagyma-fokhagyma-mustár kombó pedig nagggyon megtetszett! A zöldfűszerek szépen harmoznizáltak vele, de legközelebb kipróbálom a lestyánt is.
Az előkészítés hosszabb időt vesz igénybe, mint maga az elkészítés, ezt kalkuláld bele. Ha barnarizzsel köríted, kezd a főzést a rizzsel, így kb. 45 perc alatt el is készül minden.
Azt hiszem, egy deci tejszín vagy kókusztej kifejezetten jól illene hozzá. 

Bármikor elkészíthető, a hozzávalók mindig rendelkezésre állnak és ez most nagyon jó nekünk, mert épp itt vagyunk a tél közepén, január 16-t írunk. Nézz körül te is a hűtődben és gondolj össze valami finomat, amit eddig még nem ettél. Ha úgy érzed, szerény a januári választék, egy kevés inspirációt kaphatsz egy tavalyi posztból, amiben azon gondolkodtam el, mi minden áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy időszerű és finom ételeket együnk. Aztán irány a kamra és a hűtő. És a piac, ahol még mindig találhatunk helyi termelőket. Arról ismered meg őket, - hogy is mondjam - hogy nem árulnak padlizsánt ezidőtájt és nem kifogástalan egyenrépa áll előttük halomban.
Kellemes válogatást.