A kövér porcsinról

Kövér porcsin (Portulaca oleracea) az idénysalátán

 

Egyszerűen csak azt szeretném mondani, hogy egyetek minél több porcsint, amíg van, mert valami csodás gyógynövény. 

Legalább két hónapja nő, kínálja magát a kövér porcsin, hogy valamilyen formában az tányérunkra kerüljön. Mert hogy oda való. Érdekes figyelni azt az folyamatot, hogyan nyílik rá újra a figyelmünk arra, mennyi igazán értékes és finom növény vesz minket mindig körül. Mindig, azaz az évkörben úgy és ott és akkor, amikor az természetes. Aki próbált már mondjuk petrezselymet vetni és gondozni vagy épp karalábét ültetni, hogy a kertből tudja bevinni a konyhába a levesnek valót, az már tudja, hogy az un. kultúrnövények igencsak sok figyelmet és törődést igényelnek, ami egyébként igencsak szép foglalkozás, ha engem kérdeztek. És vizet, amire az idei nyár igazán ráirányította a figyelmünk.... 

Ezzel szemben a mindenhol is megjelenő, igazi túlélők és látszólag semmilyen törődést nem igénylő növények csendben várakoznak, hogy ismét felismerjük őket és rájuk csodálkozzunk: nem csak hogy ehető, hanem kivételesen tápláló és éltető növények ők. Érdemes figyelni és erre egyre több okunk van.

Öntözés. Felmelegedés. Kertművelés. Fenntarthatóság. Környezettudatosség. Vitaminok és ásványi anyagok. Drága "szuperélelmiszerek" szupernövények, szuperkivonatok, szupergombák messzi földről. Tartósítószerek. Felesleges műanyag csomagolás. Csak dobálózok ezekkel a kulcsszavakkal, amelyek a nyilvánvalóan rohamosan nehezedő körülmények, az egyre magasabb igények és az ébredő, vagy épp a teljesen kialudni látszó tudatosság köré rendeződnek. 

Nagyon jó hírem van: ez a porcsin sok más növénnyel együtt minden kérdésre egy-szerű választ ad! Jó ideje én is elkezdtem figyelni a természetes .... nem, nem is így, hanem inkább így: TERMÉSZETES függéseinkre. Csupa nagybetűvel. Úgy általában az emberi élet és az ÉLŐ ÉLET mint olyan természetes össze-függéseire adott térben és időben. Amit fel kell ismernünk, ha JÓ életre vágyunk, egész-ségre, jó-létre, hiszen ez csakis és kizárólag a természetes közegünkkel össz-hangban lehetséges. Olvassatok utána annak, mit tud például ez a szerény növény, amire egyébként nagy, neves cégek külön "gyomirtó" szert kellett hogy kikeverjenek, akkora életerő van benne. Mit is mondhatnék.... kérdés, hogy mi a szándék. Olvassatok a kövér porcsinról itt vagy itt vagy akár itt. Szóval megindult egy nagyon szép folyamat azokon keresztül, akik még "tudják" vagy már "tudják" őket. Egyre több olyan kis csoport van, ahol az un ehető vadnövényekkel ismerkednek. Ez a szándék nem pusztán egy kulináris érdekesség, hanem egyfajta útkeresés a mai világban, ahol zacskóban és műanyag tégelyekben teszik elénk az enni-valót.... Hogy az út "régi" vagy "új", azt döntse el mindenki a szíve szerint. 

Ne törődjetek azokkal, akik a végítélettől való félelmükben az elveszejtésünkről kántálnak jó hangosan. Ültessetek növényeket. Gyűjtsetek esővizet, ha van rá bármilyen mód. Gondoljátok át a VALÓS szükségleteiteket. Új értelmet kaphat az, hogy "ne vásároljatok feleslegesen", bárhogyan is pályáznak a figyelmünkre. Figyeljetek a környezetetekben természetesen megjelenő növényekre és legyetek rájuk kíváncsiak. Olvassatok, hallgassatok Jane Goodall-t vagy dr. Gyulai Ivánt. 

Dehogyis tudok én mindent. Dehogyisnem eszem vitanimokat és halolajat. Stb.... de nyitott szemmel, füllel, szívvel figyelek és tanulok és alakítom a szokásaimat. A porcsint évek óta eszem és megtanultam, hogy a legtöbb, amit tehetek, hogy nyersen fogyasztom, amikor nő. Nyáron már elkezdem várni, mikor jelenik meg, mert az igazi kincsét a nedvességben hordja és nem szárítom. A salátákra mindig teszek vagy csak úgy legelészek. Olvastam arról, hogy van, aki fermentálja. Na, ezt ki szeretném próbálni. Mert most hirtelen elég sok lett a kertben... ugyanis pár hete a kis töveket külön kimentettem az élettelen, tüzesre átforrósodott térkő réseiből és elkezdtem öntözni. Ami mégis ott maradt, ma már szépen nő. Vagy nemrég drága Kriszti barátnőm darált tökmaggal dúsított, finom porcsin kencével kínált, igazán inspiráló volt. Az íze: mondhatni, semleges, kóstold meg bátran akár egy vajaskenyéren.

Tényleg.... ha szedsz "halolajat", kedves olvasó, tudod-e mit szedsz valójában? Én sem tudtam, de most megnéztem. Ez a kis szerény növény gazdag omega-3 zsírsavakban, különösen alfa-linolénsavban. Is. Hajrá! Keressetek olyan területet, ahonnan szívesen szedtek. Vagy vigyetek haza egyet és ültessétek el a kiválasztott helyre, ahol el tudja majd szórni a magját ezerszám.

Mindenhol is.....

Saláta mozarellával, avokádóval, vinaigrettel

Itt a nyár, végre, hadd nyissam meg egy friss, finom salátarecepttel, amiben nem sok meglepetés van, csupán egy szép érett avokádót használtam másként, mint szoktam. Az étel ízéhez nem tett hozzá sokat ebben az összeállításban sem, viszont a szinte már krémes állaga és a beltartalma feltétlenül. A kertből hoztam hozzá a saját salátánkat és hagymánkat. Méltó helyre kerültek.

Hozzávalók 3-4 személyre:
1 avokádó
2 közepes paradicsom
1 csomag mozarella
pár szál újhagyma
1 fej saláta

A vinegrette-hez:
2 ek fehérborecet
2 el extra szűz olívaolaj
1 ek csípős dijoni mustár, nem magos
kb. 1/2 csapott mokkáskanál nádcukor, méz vagy egy kevés édesítőszer
frissen őrölt fehérbors
só

1) Az öntet hozzávalóit pár gyors mozdulattal, egyszerűen összekevertem egy villával egy kellő méretű üvegtálban, majd minden hozzávalót ebbe a tálba tettem:
2) Az avokádót kettévégtam, kávéskanállal kis darabokat vájtam belőle, a héjából kikanalazva a gyümölcshúst. Összekevertem az öntettel.
3) A sajtot, a paradicsomot, az újhagymát egyforma, falatnyi darabokra vágtam és minden alkalommal kevertem rajta egyet.
4) A salátát is alaposan megtisztítottam a sok eső után és kis falatokra tépkedtem, majd alaposan összeforgattam az egészet.

Hát, ennyi. Gyors, egyszerű, nagyszerű. Egy szelet hallal és egy kevés párolt spárgával igazán finom ebédünk kerekedett, már csak egy pohár finom fehérbor, mondjuk Szeremley hiányzott hozzá.
Gondold össze az alapanyagokat a kedved szerint, én is így tettem. Mivel igyekszem kiváltani a rizst és a krumplit, gondoltam, belecsempészek a köret gyanánt tálalt salátába valami tartalmasabban. Így került egy tálba a többfajta zöldség, a sajt és az avokádó.

Igen, az avokádó gyümölcs, és nem is akármilyen. Nagyon gazdag telítetlen zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Nem csupán guacamole, hanem csokoládékrém is készíthető belőle. Ezzel az ötlettel Zizi nyűgözött le valamikor december tájt és azóta készülök a nagy varázslatra én is: elkészítem a nyers csokitortáját egy szép napon és nyűgözöm le vele a népeket.

A vinaigrette nem más, mint egy salátaöntet, eredetileg francia, aminek a fő hozzávalói az olaj, az ecet és a mustár és aminek számtalan variációja létezik. Ez itt egy relatíve egyszerű változat, nem gondolkodtam, a kedvem szerint csináltam. Változtasd a kedved szerint, például kihagyhatod a cukrot, használhatsz magos, vagy épp angol mustárt. Ha ortodox módon követed a hagyományokat, keverd össze a mustárt az ecettel, majd szinte cseppenként adagold az olajat folytonos keverés mellett, míg opálos és homogén egyveleget nem kapsz. Nos, el kell, hogy mondjam, hogy valami nagyon hasonlót eredményt értem el egy szál villával a kezemben mondjuk 10-20 másodperc alatt. Az vesse rám az első követ, aki különbséget tudna tenni a két változat között a salátán.
Azonban fontos megjegyeznem, hogy csekély mennyiségű salátaöntetről beszélgetünk itt. Ha időt szeretnél spórolni itt a salátaszezon közepén, végy több deciliternyi mennyiséget és szánj elég időt arra, hogy türelmesen elegyítsd az ecetet és az olajat. Azt olvastam valahol, hogy először illik időt adni a sónak, hogy feloldódjon az ecetben, merthogy az olajban nem oldódik. Tárold a hűtőben.

Itt a bőség. Piroslik a cseresznye, terem az ősszel ültetett eper, a borsó hamarosan kitelik és végre valahára van korianderzöldem, mennyi frissesség... Jó étvágyat, szép napokat hozzá.

Egyszerű nyári balzsamecetes saláta

Kertem idei legszebb paradicsoma - két bőséges adag salátához

Számomra az egyik legnagyszerűbb nyári saláta tényleg nagyon egyszerű. Sokféle étellel szeretem, ám még nevet sem adok neki. Gyorsan elkészül. A legnagyobb figyelmet ez alkalommal a salátalevelek megmosása és eltépkedése igényelte.

Hozzávalók 2-3 személyre:
1 fejes saláta fele
1 gyönyörű, nagy paradicsom a kertből
1 marék zöld olajbogyó
egy kicsi vöröshagyma vagy bármilyen finom hagyma, metélőhagyma
1 csomag mozarella sajt
1 ek extra szűz olívaolaj
1 ek 100%-os balzsamecet, pl. Jamie Olivertől
só

1) A tiszta salátaleveleket összetépkedem, minden más hozzávalót feldarabolok a kedvem szerint és egy szép tálba halmozom az egészet.
2) Nem vacakolok a vinaigrette összerázásával, kikeverésével, hanem egyenesen a salátára locsolom az olajat és az ecetet, megsózom, viszont szabad kézzel, pár jól irányzott mozdulattal összegyurmázom az egészet.  Így mindent kellően összekeverek és mindent átjár az öntet.

Tálalhatsz is. Roston sült csirkehússal szeretem a leginkább és köretként tálalom magamnak.

Itt a bőség ideje, variáld kedvedre a zöldségeket paprikával, uborkával, az ízesítést egy kis frissen tépett bazsalikomlevéllel, borsikafűvel, egy kávéskanálnyi dijoni mustárral, vagy locsold borecettel, citromlével.

Tudom, tudom, nem mondtam semmi újat, ám az egyik kedvencemnek szentelek pár percet. Azért is örülök neki, mert a kertben több hozzávaló megterem, és nagy örömmel hozok be minden egyes paradicsomot vagy ágacska fűszerszámot. Remélem, nektek is van alkalmatok ilyen üdítő, igazán friss salátákat összedobni ebben a forró nyárban.

Tonhalas csicseriborsó saláta

Rendben, gyorsan kezdjük meg az évet valami finommal, amit igazán szeretek - a bőséges karácsonyi időszak után. És egyben ez lesz az eddigi legrövidebb posztom: a hirtelen felindulásból elkövetett tonhalas saláta. Kukorica helyett a kedvenc csicseriborsóval.

Hozzávalók:
1 konzerv főtt csicseriborsó
1 tonhalkonzerv
kb. 2-3 evőkanálnyi majonéz
1 púpos teáskanál magos dijoni mustár
1 felkarikázott újhagyma
1-2 apró kockára vágott csemegeuborka
talán egy kis frissen őrölt fehérbors és só

1) A tonhalat összekeverem a majonézzel és a magos mustárral, majd sózom, borsozom.
2) Minden más hozzávalót belekeverek. Puff neki, készen is vagyunk bő 5 perc alatt. Jó étvágyat.

Könnyű vacsorának, gyors ebédnek kiváló. Előételként kb. 4 személyre tálalhatjuk ezt az adagot. Én a felével jól laktam egy egész délutánra.
A majonézt kivéve egészséges és tápláló. Ha úgy tetszik, hagyd el a majonézt és keverj ki magad tejfölből, mustárból, citromléből valami finom öntetet. Hajrá!

Tavaszi saláta csírákkal

Lucernamagok áznak csíráztatás előtt

"Ma március elseje van"- ez az egyik kedvenc mondatom :)) Ilyenkor előttünk az egész tavasz és az egész nyár. Hát nekem elég ennyi ígéret.
Már reggel eszembe jutott, hogy milyen kedvvel fogom kitakarítani a kedvenc kamrámat. És persze a mélyhűtőből is elő fogom varázsolni mindazt, amit még a szűkösebb napokra mentettem el. Ha ilyen kellemes idő marad, elvetem az első 2 sor borsót és hagymát. És a spenótot meg a retket. Csak egy-egy sort. A fagy elvitte a zellerleveleim, de a kakukkfű gyönyörű hamvasszürke ma is. A metélőhagyma, az oregano- és tárkonybokor, a petrezselyem már mind hajtanak.
A vöröhagyma héját már a karácsonyfa leszedése után, a rend szerint elkezdtem összegyűjteni, hiszen mire itt a húsvét, jó nagy adagra van szükség ahhoz, hogy a tojások szép pirosak legyenek. A húsvét idejéig pedig kacérkodom egy kisebb tisztítókúra gondolatával, bizony, amit majd a fogyó hold első napján, azaz 9-én kezdenék, nem is egyedül, mert támogatást kaphatok böjtös társaktól.

Számomra leginkább a mai nap hordozza annak a gondolatát, hogy az elvetett mag egyszer csak kivirágzik - kivirágzik minden, legyen az kicsi vagy nagy. Mindezért egy csírasalátát szeretnék ma nektek ajánlani.
Ehhez persze csírára van szükségünk és elég széles skáláról választhatunk. Ha vettél már csíráztatni való magot, akkor lehet, hogy álldogáltál már tanácstalanul a lucerna, miskulancia, retek, vöröshere, mungóbab és lepkeszegmag zacskói előtt. Milyen lehet az ízük? És vajon ennyi mag mennyi időre elég? Vajon van különbség a csíráztatásban és nem utolsósorban melyik csíra mit szolgál?

Olvass tovább röviden a csíráztatásról és a különféle csírákról, hogy tudj választani. Fogyasztásukat csak nyersen, elsősorban salátákhoz, szendvicsekhez és joghurtos turmixokhoz ajánlom. Vagy csak simán nasinak. Igyekszem majd több kész ötlettel szolgálni.

Ha tanácstalan vagy, akkor elsőre a lucernát javaslom, mert könnyű csíráztatni, viszonylag semleges ízű, rengeteg vitamint rejt és vízhajtó hatásáról is jól ismert - nem ám a marokkói és spanyol paradicsom és padlizsán vagy az óriási, tökéletes küllemű, holland répacsomók. Bár ma már a piacon sem tudhatod minden esetben, mit veszel, de a házi sárgarépa még mindig megkülönböztethető az egyen sárgarépától. Ha érdekel, olvasd el Pierre Daum, francia újságíró cikkét a spanyol paradicsom téli termesztéséről és piacáról. Ha még mindig érdekel a téma, nézd át azt a hivatalos bemutatót, (.ppt formátum képekkel) amiből megtudhatod, hogyan termesztik a paradicsomot remek ütemben, termőföld nélkül Hollandiában, amit kiváló termőképesség és műtrágyafelvevő képesség, hatalmas környezetszennyezés jellemez más zárt rendszerekkel szemben. Stb.

Ehhez a salátához a már ismert Idénynövény táblázatból válogattam a hozzávalókat. A répa, az alma, a hagyma és a fekete retek mellett döntöttem, az arányokat a kedvem szerint állítottam össze:

Hozzávalók kb. 2-3 adaghoz:
2 marék 4-5 napos lucernacsíra vagy bármilyen más csíra
2 közepes sárgarépa
1 közepes Golden alma
1 kisebb vagy egy fél fekete retek
dió, szezámmag

Vinegrett a kedved szerint:
1 ek extra szűz olivaolaj
2 ek citromlé vagy narancslé (persze frissen facsart)
1 kiskanál reszelt gyömbér vagy 1 kávéskanál dijoni magos mustár
esetleg 1 kiskanál méz
kevés só

1) Tisztítsd meg a hozzávalókat és reszeld le őket vagy vágd julienre, azaz vékonyka, hosszú, talán gyufányi darabokra.
2) A vinegretthez egy tálban keverd össze alaposan a hozzávalókat, halmozd bele a felaprított zöldségeket és keverj tovább, hogy mindent egyenletesen bevonjon a mártás.
3) Azonnal fogyasztható, de pár óra alatt összeérnek az ízek. Finom olajos magvakkal meghintheted.

Egészséges, természetes antibiotikum, segít mértegteleníteni, tele van vitaminnal, ásványi anyagokkal és a hozzájuk szükséges értékes esszenciális zsírsavakkal. Önmagában, egy szelet teljes kiőrlésű kenyérrel vagy egy szelet olívaolajon sütött csirkemellfilével ajánlom.
Igyatok sok zöldteát, gyógyteát, mozogjatok a friss levegőn, aludjatok sokat.

Céklasaláta gazdagon

A finomságos sütik után végre egy nyers saláta. Nagyon szívesen ajánlom bármikor a főtt, cukros, ecetes cékla helyett, bár az se rossz néha.... Olyan menzás.
Akkor készítem el, ha rám tör az "egészséges étkezés" gondolata. Nagyon egészséges és finom. És laktató.

Szépséges, bíborszín golyók a kertemből

Épp hogy szedhetek friss céklát nyár elején a veteményesemből, amikor még asztalra tehetem az előző évi termést is. Ez szép, igaz? Tudom, csak ismétlem magam, de nagyon fontosnak tartom, hogy idényzöldségeket használjunk, és elsősorban a helyben termő zöldségek közül válasszunk. Ez a céklával nem nehéz, mindig ott van a kezünk ügyében. Érdemes rá figyelni.
A Tudatos vásárlók honlapját csak ajánlani tudom, ahonnan ez az idénynövény táblázat is származik. És akit érdekel még a téma, itt van egy nagyon érdekes cikk arról, hogy van-e értelme a tudatos vásárlásnak.

A céklát tehát hosszabban méltányolhatnánk a vitaminszegény időszakokban, de így nyáron, a bőség közepén is színesíthetjük vele a menüsort. Érdemes tovább olvasni mondjuk itt, mert így könnyebben nekilátsz céklát készíteni, hiszen "gyógyító növényként" írják le.

Fontos, hogy az A és C vitamin felszívódásához zsiradékra van szükség, azok közül pedig a jó fajtákra, mint az extra szűz olívaolajra, de szívesen ajánlom a szezámolajat is. A dió és a szezámmag is szép tiszta esszenciális zsírsavakat tartalmaznak. Hasonlóképp javaslom még a len- és tökmagot. Megerősítésnek itt egy kis olvasnivaló.

Hozzávalók kb. 2 személyre:
1 alma
1 sárgarépa
1 közepes gömbölyű cékla
esetleg egy kisebb marék dió vagy 1 ek szezámmag
esetleg egy kevéske sajt

Az öntethez:
1 ek. kifacsart citromlé
1 ek. olívaolaj
1 kisebb kanál méz, ha gondolod, bár az alapanyagok kellően édesek
pici só
esetleg őrölt kömény

1) Ha nem szeretnék aznap rózsaszín ujjakkal ékeskedni, felhúzok egy gumikesztyűt és megtisztítom a céklát és a társait.
2) Nagy lyukú reszelőn egy tálba reszelem az összeset. De ne számíts látványos, három színű salátára, mert a cékla azonnal átfest mindent.
3) A citromlé-méz-olívaolaj vinaigrettel meglocsolom. Ha nem akarsz előre kevergetni, nemes egyszerűséggel csorgasd őket egyenként a lereszelt halomra és pár gyors mozdulattal keverd át az egészet. Alakítsd az ízeket a kedved szerint.
4) Egy kevés őrölt kömény el tudja varázsolni és jót tesz az emésztésnek. Megsózhatod egy csipetet.
5) Diódarabokat, szezámmagot szoktam rá hinteni. A diót pár mozdulattal darabosra törheted a sodrófával vagy egy nagyobb késsel. Mindkét olajos mag sokkal finomabb, ha szánsz időt arra, hogy szárazon átpirítsd őket egy serpenyőben 1-2 perc alatt, csak amíg illatozni kezdenek. Sajtkockákkal is nagyon finom.
6) Ha egy kicsit vársz, az ízek jobban összeérnek.

Nagyobb adagnál talán már érdemes egy gépet is bekapcsolni a reszeléshez. El tudok képzelni hozzá reszelt zellert is vagy egy csokor petrezselymet felaprítva. Önmagában könnyű vacsora, de például egy szelet roston sült csirkemellhez remek saláta.

Te ezt tényleg meg fogod enni...?

Halas kukoricasaláta ismét

A kedvenc halas kukoricasalátámat tegnap este a kamrámhoz mérten készítettem el.
Így született újra sós lében eltett tonhalkonzervvel, ami miatt kissé szárazabb lett a megszokottnál. Ezt végül egy cseppet sem bánta a kukorica, mert - mustár híján - egy pici majonéz került rá. Néztem, forgattam az asztalon a tálat, aztán csak beleaprítottam egy csemegeuborkát is a mellette ácsorgó üvegből.
Most, hogy lassan elfogy a fotóalanyom, azon tűnődöm, hogy egy kevés apróra vágott kapor és/vagy kapribogyó nagyon jól állna neki.

Csak a rend kedvéért a hozzávalók:
1 konzerv csemegekukorica
1 kisebb konzerv sós lében eltett tonhal
1 csemegeuborka apróra vágva
1-2 evőkanál majonéz
esetleg egy kicsi kapor és/vagy kapribogyó

Citromfüves, bazsalikomos, olivás csirke

Tegnap nagyon kevés időt szántam a főzésre, igazából nem is akartam, annyi a dolog körülöttem. De ahogy szenvtelen arckifejezéssel néztek rám a konyhás nénik a suliban a menzán várva a választásom, csak kínosan forgattam a kezemben az előkészített dobozkámat. Egyszerűen nem volt szívem semmit hazahozni a választékból. Talán későn érkeztem. Pedig biztattak, hogy hamarosan kisülnek a dínók.... jajjj. A Mamát pedig nem tudtam bevetni. Gondoltam, rendben, maximum 10 percet töltök a bevásárlással és 20 percet az előkészítéssel.
Ezért elővettem egy nem is olyan régi ötletet. Saját fejlesztés, csak úgy összegondoltam az ízeket egy vasárnapon, kb. egy évvel ezelőtt. Ha már egyszer lejegyzem, nevezhetjük receptnek is. Bár még neve sincs, ezért a címben inkább felsoroltam a főbb hozzávalókat. Olyan divatosan hangzik, ugye? Pedig kivételesen egyszerű.
A posztolásra sem kívántam időt szánni, de ma délután hirtelen rám szakadt kb. 2 óra plusz, így nem tudok ellenállni annak, hogy lejegyezzem. Gondoltam, annyi időt csak tudok rá szánni, mint tegnap a csirkére.

Melissa, azaz citromfű. Még a neve is gyönyörű.
Fagyos tél lévén nincs mit fotóznom, ezért a kép innen származik.
Na, de majd tavasszal.

Hozzávalók:
csirkehús a kedved és jelentkezők száma szerint
egy kevés olaj
esetleg vaj
só
frissen őrölt fehér bors
citromfű
bazsalikom
olívabogyó

1) A csirkét megtisztítottam a felesleges cafatoktól és zsírtól, többször átszúrtam a csontok mellett a húst.
2) Megszórtam az összes fűszerrel, megpirítottam a combokat, az olívabogyót felaprítottam egy kicsit, a húsra, illetve köré szórtam.
3) Fedő alatt egy kis vízzel puhára pároltam, majd anélkül egy kicsit ropogósra sütöttem.
Gazdagíthatod az ízét, ha egy kis vajat is dobsz alá. A fokhagymának nehezen állok ellen, de ennél a receptnél eszembe sem jut.

A hozzá készített saláta hozzávalói:
kínai kel
kedved szerint paradicsom
olívabogyó
ha nem mész táncolni, egy kevés finom hagyma
1-2 ek olívaolaj
1 ek fehérborecet
1 teáskanálnyi pesto
só
frissen őrölt fehérbors

1) Az olajat, borecetet, pestót, sót és borsot gyors mozdulatokkal, villával összekevertem egy mély tálban.
2) A fiatal kínai kelt vékony csíkokra vágtam, egyenesen a tálba halmoztam és jól összekevertem a vinaigrettel. Egy kicsit meg is törtem a villával - bár kézzel a legjobb -, hogy a zöldség rostjai egy kicsit beigyák az ízeket.
3) Most egy kicsit félretettem a paradicsom moratóriumot - nem szeretek nem idényzöldségeket használni - és paradicsomszeleteket vágtam hozzá. Olívabogyó már nem jutott bele és egy kis hagyma hiányzott belőle. Ti ki ne hagyjátok.

Üdítő, könnyű, gyors vacsora kerekedett belőle 1-1 szelet friss kenyérrel. Ráadásul kifejezetten jól esett az átmelegedett, illatos konyhában eszegetni. A citromfű, a bazsalikom és az olívabogyó ízei szép kereken kiegészítik egymást. Legközelebb talán hallal fogom kipróbálni ezt a kombinációt. Egy pohárka friss fehérbor jól illik hozzá alkalomadtán.
Azt hiszem, könnyű dolgom van, hogy híveket szerezzek ennek a csirkének. Esetleg várom a javaslatokat, minek is nevezzük el.

Csirke Garam Masalával és zöldséges rizzsel

Tegnap gyors ebédkészítésre készültem, mert vagy 4 napja nem főztem már. A csirkét választottam, mert kivételesen a nagy Tesóba jutottam el vásárlásügyileg és ott olyan dolgokat is be tudok szerezni, amit máshol csak keresgélhetek. Így vettem több hónapnyi készülődés után egy nagy csomag Garam Masala port. Ez a terv azután ért révbe, hogy egy nagyszabású vasalás közepette megnéztem a Gandhi c. filmet.
Imádom keverni a fűszereket, hogy új és új ízeket kapjak és ez a keverék nagyon izgatta már a fantáziámat. Attól pedig teljesen odavagyok, ahogy az indiai konyhákban varázsolnak azokban a hatalmas, wokszerű edényekben.
Nem olvastam utána, csak összegondoltam és egyik lépés a másikat követte.

Hozzávalók:
csirkehús a kedved szerint - nálam ez egy rövid vacsora erejéig 5 csirke felsőcomb volt
egy szép nagy vöröshagyma
Garam Masala
só
kevés olaj
kb. 1 dl víz

1) A húsokat megtisztítottam, a felesleges cafatokat és zsírt levágtam. Ha egészségesebb ételre vágysz, távolítsd el a bőrét. Szúrd át a húst a csont mellett mindkét oldalon.
2) Kevés olajon a húsokat előpirítottam, közben megszórtam mindkét oldalukat a barnás Garam Masalával és egy kis sóval
3) Kb. 10 perc után hozzáadtam a felcsíkozott vöröshagymát. Átforgattam párszor, hagytam, hadd piruljon meg egy kicsit, egy kevés vízzel felöntöttem, majd fedő alatt puhára pároltam. Közben azért megízleltem és utánafűszereztem.

Míg a hagyma mellett a szaft miatt is döntöttem, folyamatosan ott volt a többi kísértés: "Miért ne tennél bele egy kicsi fokhagymát? És ha borral öntenéd fel? Vagy ott van az a szép zellerlevél." Sikerült tartanom magam, mert igencsak kíváncsi voltam a Garam Masalára. Részben ismerős ízeket rejtett, de egy - talán a szegfűszegnek köszönhető - enyhén édeskés íz új volt benne. Több hozzávalóját rendszeresen használom, sőt keverem egymással, nekem mégis eddig ismeretlen ízélményt adott.

Ehhez, úgy gondoltam, stílusosan a rizs dukál. Micsoda stílustörés lett volna első alkalommal mondjuk főtt krumplival tálalni... Csakhogy míg kettőnk közül én rajongok a rizsért, kedvenc kosztosom kerüli, mint a rossz nyavalyát. Ám kerülné csak, mert néha sikerül vele megetetnem. Már ha sikerült kellően elvarázsolnom. Most is ez történt, sőt még elismerést is kaptam, amit fel kell, hogy jegyezzek. A vezérfonal a sok zöldség, "kevés" - azaz kevesebbnek tűnő - rizs volt. Elő is kerültek a maradék zöldségek, ami a kezem ügyébe került. Ez lett belőle:

Hozzávalók:
"kevés" rizs - egy kb. másfél decis csészével mértem ki
2 szál közepes sárgarépa felkarikázva
kb. 2 marék felkockázott padlizsán és ugyanennyi patisszon
egy nagy vöröshagyma
egy egész csokor zöldség a szép vastag szárával együtt
olaj
só
forró víz

1) Először is a kimért rizst szűrőben megmostam folyóvíz alatt, ami addig száradt, amíg a víz felforrt. Ez a rizs mennyiségének kétszerese, akármennyi zöldséget rakok is bele.
2) Kevés olajon megpirítottam a finomra vágott vöröshagymát, majd hozzáadtam a rizst és tovább kevergettem, pirítottam őket együtt.
3) Jöhet a só és a forró víz. Itt igyekszem gyorsan bezárni a hirtelen felcsapó első gőzfelhőt a fazékba.
4) Nem kell várni, hanem azonnal hozzáadhatjuk a felkockázott zöldségeket. Az egész csokor petrezselymet is felvágtam, de nem igyekeztem szépre vágni, csak úgy tessék-lássék módon. Nos, elsőre a rizs nevetségen kevésnek tűnt, elveszett a tálnyi zöldség alatt, miközben lazán összekevertem az egészet. Kb. 20 perc múlva mégis nagyon szép arányú, gusztusos elegyet alkottak a belevalók, így végül nem volt olyan ijesztő a rizs látványa. Erre került a finoman fűszeres, hagymás szaft a tálaláskor. "És nem száraz" - hangzott a kedvező ítélet már az első villa után, és a 3 percen belül eltűnt adagot a második követhette. Úgy értem, a második adag "rizs" is.

A következő salátát elsősorban a padlizsán, római kömény és a koriander miatt találtam odaillőnek.
Előkerítettem a maradék egy szem uborkát a hűtő mélyéről, meghámoztam, hosszában kettévágtam és vékony szeletekre vágtam. Azért nem reszeltem le, mert nem akartam, hogy levet eresszen. Ezért közvetlenül a tálalás előtt nyakon öntöttem majd egy pohárnyi tejföllel, amit előzőleg összekevertem egy kis sóval és egy közepes, lereszelt fokhagymával.

A fényképezőgép elé fotózni való már nem került. Igazi élmény volt, megjegyzem, ismétlem, szívesen ajánlom.

Padlizsánsaláta

A padlizsánról még nem szóltam, bár egy ideje készültem erre a salátára. Szegény padlizsánom nem nagyon tud nőni a cukkinilevelek árnyékában sajnos. Főként, hogy édesanyám gyomnak nézte és mire szóhoz jutottam, félig már ki is tépte... :) Bár másodszor is megkapaszkodott, így valószínűleg hiába várom, hogy a gyönyörű virágok nyomában megjelenő kis bogyókból szép, lila tojások nőjenek. (A fotót jómagam elmulasztottam, ez a kép innen származik.)

Elolvastam pár receptet, majd lila füge és Chili & Vanilia alapján, valamint a kamrámhoz, hűtőmhöz mérten végre elkészítettem.


Az is beleszólt a készítésbe, hogy ezúttal nem tehettem bele fokhagymát, ami pedig nagyon hiányzott. Nehogy anélkül készítsétek.
Megkóstoltam melegen, majd később is, miután kihűlt. Az összeért ízek valóban sokkal finomabbak. El tudtam volna képzelni hozzá egy kis csípős csili paprikát is, amit a magok nélkül egy kicsit megpirítanék a padlizsánkockákkal.

Hozzávalók 2 személyre:
1 közepes, fiatal padlizsán
kb. fél deci olívaolaj
só
frissen őrölt fehérbors
őrölt kömény
egy kis csokor petrezselyemzöld
citrom leve
legalább 1 duci fokhagyma
joghurt helyett 12%-os tejföl

1) A padlizsánt megmostam és felkockáztam a héjával együtt kb. 1 centis kockákra. Serpenyőben felhevítettem az olajat és két részletben, kevergetés közben szép pirosra pirítottam a padlizsánkockákat.
2) Egy fémtálba borítottam a rakományt, megsóztam, tekertem rá fehérborsot és megszórtam őrölt köménnyel. Citromlevet csavartam rá és hozzákevertem a felaprított petrezselymet.
3) Végül nyakon borítottam egy jó adag tejföllel, amit a hiányzó joghurt helyett használtam. Ajánlom is a tejfölt a joghurt helyett, mert gazdagabb, finom krémes lett. Persze joghurttal egy fokkal egészségesebb. Egy icike-picike fokhagymát mégis csak kerítettem bele, így kerekebb lett az íze, de az ízlésem többet diktált volna. Találd meg a neked megfelelő arányt.
4) Önmagában, majd később sült pulykával tálaltam.

Csicseriborsó saláta mozzarellával

Csicseriborsó saláta
A paradicsomot és a bazsalikomot ezúttal a saját kertünkből
hoztam be és mozzarellám nem volt, csak valami ementáliféle.

Az Ínyenc újság egy tavaszi számából válogatott Judy, amik közül engem ez a saláta ragadott meg elsőre. Köszönöm!!
Az író szerint az insalata caprese egy változata - hát, szerintem egy távoli rokon, viszont nagyon kellemes összeállítás, szívesen ajánlom. Azért is, mert a hozzávalók közül egyre többet tudunk frissen beszerezni: hagyma, bazsalikom a pestóhoz, paradicsom.
Íme, az eredeti recept:

Hozzávalók az eredeti recept szerint:
1 doboz csicseriborsó (850ml)
2 lila hagyma
40 dkg koktélparadicsom
2 csomag mozarella
1 csokor metélőhagyma
3 ek citromlé
1 ek fehérborecet
só, bors, cukor
2 tk pesto
3 ek finom olívaolaj

1) A leszűrt csicseriborsót hideg folyóvízzel leöblítjük, majd lecsöpögtetjük. A megtisztított lila hagymát nagyon vékony karikákra szeljük,a megmosott paradicsomot félbevágjuk. A lecsöpögtetett mozzarellát felszeleteljük.
2) A vinaigrette-hez a citromlevet összekeverjük az ecettel, kb. 1/2 tk cukorral, a pestóval és sóval, borssal ízesítjük. Lassan csorgatva beledolgozzuk az olajat. A leöblített, szárazra törölgetett metélőhagymát finomra aprítjuk és óvatosan az öntethez adjuk.
3) Végül a csicseriborsót, lilahagymát és a paradicsomot összeforgatjuk a vinaigrette-tel és a mozzarellával. A salátát pitával fogyasztjuk.

A saját változat, amivel bezsebeltem az elismerést még a rendkívül válogatós Bálinttól is, igazából csak egy egyszerűsített recept, mert:

Sima paradicsomom volt.
Bivalymozzarellát sem kaptam, ezért beértük a sima verzióval.
Nem volt metélőhagymám, amikor kb. 5-6 hete megcsináltam, ma újhagymát tehetnék bele.
Fehérborecetem sem volt, ezt mondjuk sajnáltam.

A DM-ben lehet kapni bio csicseriborsót üvegben, én ezt használtam. Ez kevesebb, mint az eredeti mennyiség, de 3-4 adag szerintem ebből is kijön.
Ha jó minőségű hozzávalókból csináljuk, egy nagyon egészséges és tápláló ételt kapunk a csicseriborsónak is köszönhetően. Érdemes odafigyelni erre az értékes zöldségre. A pestót sem tart olyan sokáig elkészíteni és a hűtést is bírja egy darabig. Akinek szíve csücske a bazsalikom, az nyugodtan álljon neki egy adagnak: ez itt egy egyszerű alaprecept.
Akár sült mellé, akár előételnek, önálló ételnek, könnyű vacsorának szívesen ajánlom.

Tőkehalmájas saláta

Három darab salátám fejesedik a hatalmas kertemben és minden nap figyelgetem, mikor jön el az idő :) Az egyiknek ezt a sorsot szánom, az szent. Saját fejlesztés. A tőkehalmáj már ott figyel a kamra polcán csak erre várva. Még Édesapámtól kaptam, mert tudja, hogy mennyire de nagyon szeretem.

Hozzávalók:
1 fejes saláta
2 főtt tojás
valamilyen finom hagymaféle
1 tőkehalmájkonzerv
1-2 ek. olívaolaj
kb. egy fél citrom leve

1) A salátát tisztítsd meg, tépd kisebb darabokra, halmozd egy nagyobb tálba.
2) Egy kevés finomra vágott lila-, új- vagy metélőhagyma nagyon jól illik hozzá, egyszerűen keverd a salátához.
2) Főzz félkeményre 2 tojást, hűtsd le és darabold el ízlés szerint. Mehet a tálba.
3) Egy tőkehalmáj-konzerv elég ehhez az adaghoz: a májat törd össze egy tálban és keverd össze az olívaolajjal és a citrom levével. Ezzel forgasd át a salátát és lehet is tálalni.

Nagyon kellemes önálló ételként, előételként - önmagában vagy egy kis vajas pirítóssal. Lehet tovább variálni.

Halas kukoricasaláta

Elsősorban a friss ételeket szeretem, de kukorica- és halkonzervet mindig tartok a kamra polcán. Ennek egyik oka az, hogy egyszer hirtelen felindulásból összeházasítottam a kettőt, amit azóta is nagyon szeretek. Nem egy nagy gasztronómiai kaland, viszont az egyik leggyorsabb éhségűző, amit tudok készíteni. Nevezzük mondjuk salátának.

Hozzávalók:
1 konzerv kukorica
1 halkonzerv ízlés szerint
1-2 kiskanál mustár / Dijoni mustár
esetleg valamilyen finom hagyma

1) Szóval végy egy halkonzervet, halászd ki a husit és távolítsd el a gerincet, ha gondolod.
2) 1-2 kiskanál finom mustárral törd össze egy közepes tálban vagy nagyobb tányérban. És/vagy egy fél citrom levével is ízesítheted.
3) Öntsd le egy kukoricakonzerv levét és keverd a masszához.
4) Esetleg keverhetsz bele egy kicsi finomra vágott lila-, mogyoró- vagy újhagymát.

A Spar konzerv kukorica nemrég azzal csábított el, hogy nem tartalmaz hozzáadott cukrot, viszont a kukorica szuper édes. Ha jól emlékszem, csak só és víz van még a dobozban. Tényleg nagyon finom volt, de utólag kicsit elgondolkodtam, vajon nem génkezelt-e a növény... Így azóta nem veszek ilyet.

Savanyúkáposzta salátaként

Ilyenkor vagyunk a leginkább híján a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, ezért különösen kell igyekezni, hogy valami vitamint vegyünk magunkhoz. Mivel jómagam igyekszem kerülni a primőr árukat, ilyenkor egy időre maradok olyan zöldségeknél és gyümölcsöknél, mint a káposzta, alma vagy fekete retek. És az aszalt gyümölcsök. Vagy a csírák, amiket idehaza készítek.
Ezt a receptet egy szakácstól lestem el. Lenyűgözött az egyszerűsége és az, hogy a savanyított káposzta teljesen elveszti eredeti karakterét pár egyszerű fűszer és zöldség kedvéért. Egészséges saláta és az év bármely szakában tálalható. A káposzta természetesen nem konzerv, hanem a helyi piacon vadászom az almához hasonlóan.
Kipróbálhatod bármilyen ételhez, de szerintem roston sült húsokhoz illik a legjobban. Én legtöbbször rozmaringos krumplival szoktam tálalni.
El tudom képzelni egy kicsi csípős piros paprikával is.

Hozzávalók az étvágy és az érdeklődők függvényében:
kb. 40-50 dkg savanyított káposzta
1-2 alma
1 nagyobb vöröshagyma
esetleg egy gerezd fokhagyma
só
finom piros paprika
olívaolaj

1) Savanyított káposztát össze szoktam egy kicsit aprítani, hogy könnyebb legyen bánni vele az asztalnál.
2) Megtisztítom az almát és a hagymát. Az előbbit hozzáreszelem, a másodikat vékonyan felcsíkozom és a káposztához keverem.
3) Megszórom finom pirospaprikával és egy kevés sóval.
4) Kevés (olíva)olajat öntök rá és összekeverem.
Ennyi, tálalhatod is. Kevés fokhagyma is volt az eredeti receptben.