Egy nem túl beszédes kép az utolsó tányér levesről.
A petrezselyemzöld nagyon hiányzott róla
és az íz sokkalta finomabb a látványnál, ezt megígérhetem.
Képzeljétek, még sosem főztem "gyengebabot" és kissé bizonytalan is voltam, így utánaolvastam. A szokásos mélyhűtőkiürítési projekt keretén belül került a kezembe egy kis zacskónyi, így indult a történet. Kerestem én a neten tejfölös gyengebablevest, zöldséges gyenge bablevest, de mégsem találtam túl sok mindent. Talán nem gyengebabnak hívják általában?
Annyit tudtam, hogy más zöldségekkel, egy kevés bacon szalonnával, sok hagymával és valószínűleg egy kevés tejföllel szeretném elkészíteni, de biztosan nem szeretném berántani. Végül is hiába keresgéltem, rájöttem, hogy valójában megvan a saját elképzelésem, így a következő lendülettel neki is láttam. És olyan finomság lett belőle, hogy magam-magam is megleptem.
Hozzávalók 4 adaghoz:
4 evőkanál extra szűz olívaolaj
egy 10 dekás csomagolt, szeletelt bacon szalonna kb. ötöde
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 marék gyengebab (ilyentájt a mélyhűtőből)
4 szál sárgarépa (nem az a hatalmas darab)
2 szál fehérrépa (ezek is csak amolyan közepes darabok voltak)
frissen őrölt fehérbors
2 babérlevél
1 Alnatura leveskocka
só
fél pohár tejföl
1 csapott evőkanál rizsliszt
1 csokor petrezselyemzöld
1) Felaprítottam a bacont, a hagymát és a fokhagymát és megpirítottam az olajon.
2) Felkarikáztam a répaféléket, az alaphoz adtam és keverés mellett tovább pirítottam azt.
3) Hozzáadtam a felengedett babot, a fűszereket, felöntöttem vizzel és puhára főztem az egészet.
4) A leves kissé édeskés lett és úgy éreztem, egy kevés fokhagyma és egy kis tejföl jól kiegészítené az ízeket. Egy kevés rizsliszttel kikevertem a tejfölt és behabartam a levest. Egy kicsi fokhagymát belereszeltem a végén.
Nagyon ízlett nekünk ez a tulajdonképpen régimódi, egyszerű tejfölös bableves egy kicsit új köntösben, pár aprósággal kiegészítve.
A levesalap ismét bevált, ahogy a lencseleveseknél már bizonyított, szívből ajánlom az elkészítési módot.
Remek étel ez a szerény szezonális márciusi kínálatot tekintve, igaz? Hiszen jócskán várnunk kell még, hogy friss borsót, újhagymát, retket, spenótot hozhassunk be a kiskertből, és addig is ki kell húznunk valahogy a répa-káposzta-hagyma-alma-cékla kombóval és a mélyhűtőben felejtett kincsekkel. Hát, így nem is olyan nehéz és ígérem, ki fogom bírni, amíg kinő az áhított friss petrezselyem- és korianderzöld is. Már több mindent elültettem és várom a sorban kibukkanó zöld növénykéket. És ti?
