Túrófánk joghurttal, sütőporral

Közeledik a farsang ideje, jobban mondva a fánksütés ideje, amit imádok. Sütni is, enni is, de ki kellene találni valamit, ami nem olyan nagyon egészségtelen és ráadásul finom is....Tudom, kicsit előreszaladtam, de ez jár a fejemben már vagy 2 napja. És nem kell túl messzire mennem, csak felidézem a tavalyi fánksütés napját.

De a rajongásom a fánk iránt ennél sokkal korábban kezdődött. A nagymamám sok fánkot sütött nekünk, sőt, ha a kedvünkre akart tenni, rendre fánkot vagy rétest készített. Számomra mindig is ő marad az ász a kelt tésztákban.  Soha nem felejtem el a hangulatát, a kelt tészta készítés rituáléját. Hogy milyen lisztből, milyen arányban készítjük, milyen hosszan és pontosan HOGYAN, milyen mozdulatokkal kell dagasztani. "Ameddig nem lóg a víz a plafonról." Nem méricskélt, mégis mindig pontosan tudta, hogy a pár szokványos hozzávalóból épp fánk, bukta, kifli vagy rétes lesz. Hogy én mennyit próbálgattam..... még ma is hallom a hangját: "Neeeem jóó." De azért csak nekilátok néha. Van vájlingom is :) És megörököltem a szent abroszt, amin a fánkot és a rétest készítette, pihentette. Nem kis dolog, igazi családi ereklye. Az ő mozdulatai vannak bennem. És látom, ahogy még mindig megmosolyogja onnan fentről, ahogy jár a kezem, mert "nem úúúgy kell". Hát, ez teljesen rendben van. Bár mindig is büszke voltam a szép, szalagos fánkomra, sőt nyújtottam én már rétest is és bármikor nekilátnék, én soha nem fogok olyan csodás kelttésztákat készíteni, mint ő, nem teszek szert akkora gyakorlatra. Egyszerűen azért, mert másfajta nasikkal etetem a szeretteim, amiben jellemzően kevés a fehér liszt. Ám újra és újra eljön a farsang ideje és beindul a fánksütő reflex.

Az elmúlt jó pár évben nem maradhatott el a farsangi fánk, ami talán az egyetlen kelt tészta, ami megmaradt a repertoáromban, áldozva az finomságok oltárán. Egyszer egy évben. Azonban muszáj volt elgondolkodnom azon, hogyan tudnék (legalább egy fokkal) kevésbé egészségtelen fánkot készíteni. Gondolom, jó páran megpróbálták már, de ebben az esetben nem hiszek a teljes kiőrlésű, rostdús, eseteleg maglisztekben. Az már nem is fánk. Ez épp olyan, amikor egy elszánt paleózó akar pogácsát sütni :D Mindenféle maglisztekből lehet sütni valamit, persze, de az NEM pogácsa lesz - marad az ábránd és valami másfajta, legjobb esetben nem fűrészpor ízű és állagú nasi. Hát, ha engem megkérdezne, szerintem jobban járna, ha egy hónapban egyszer megenne egy szem igazi pogácsát, de akkor a legjobbat.

Tavaly is menetrendszerűen megsütöttem a fánkomat, kérem szépen, és a következő változatot próbáltam ki: 1:1 arányban használtam lisztet és túrót. Ebben már láttam fantáziát. Ha a joghurt és a tojás arányát is szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy mennyivel kevesebb lisztet eszünk meg. Az élesztő helyett is szívesebben használom a foszfátmentes sütőport.
Nem mondom, hogy egy világbajnok recept, de a fánkigényünket csodásan kielégítette és jobb érzéssel nasiztunk. Frissen sült, azonnal megettük, majd utána következett a kötelező pihegés a telt pocakkal. 
Már nem emlékszem, pontosan honnan származik a recept, de gondolom egy rövid böngészés után találtam rá. Azóta tartogatom nektek is. Nem egy nagy kunszt.

Hozzávalók:
25 dkg túró
25 dkg liszt, talán a zablisztet tudom még elképzelni, illetve létezik fehér tönkölyliszt
1 csomag sütőpor (foszfátmentes, pl. Alnatura)
3 tojás
2 ek cukor vagy valamilyen alternatíva, nálam pár pötty édesítőszer porítva
175 gr tejföl, joghurt vagy kefír
1 csipet só
1 biocitrom reszelt héja
(kókusz) olaj a sütéshez

1. A túrót áttörtem a joghurttal és a tojásokkal. Hozzáadtam az édesítőszert és a citromhéjat és a csipet sót.
2. Hozzákevertem a sütőporral elkevert lisztet és félretettem pihenni legalább egy fél órára. 
3. Forró olajba kiskanálnyi adagokat tettem és mindkét oldalát aranybarnára sütöttem.
4. Azonnal tálaltam házi szilvalakvárral, egy kevés édesített kakaóporral. Hmmm...

Ha jobban tetszik, tégy mindent a robotgépbe. A túrót is jól eldolgozza a gép és egy perc alatt meg is vagy.
Ez a mennyiség minimum hat adagot kitesz.
A sok olaj használata nálam mindig is kifogás arra, hogy elkészítsek egy ételt, ezért a fánk is erősen kétséges. Szerintem ez esetben sem kell 1 litert elhasználnod, hogy kisüsd a fánkod, sokkal kevesebb is elég.
Sokkal könnyebb, sőt, könnyű elkészíteni, az állaga pedig - mondjuk úgy - megközelíti a habkönnyű szalagos fánkét, tehát az élmény adott.

Ha szemrevételezed, az eredmény akkor sem hasonlít a hagyományos szalagos, farsangi fánkra, nem olyan csinos, de cserébe nagyon finom és tényleg kielégíti a fánkra ácsingózók igényeit. Hadd ragaszkodjam az elképzelésemhez, miszerint ez a túrófánk egy fokkal egészségesebb alternatíva.
Nem tudom, szeretné-e a nagymamám. Azt sem hiszem, hogy valaki majd úgy fog megemlékezni róla, mint én az ő fánkjáról. De nem vágyom ilyen babérokra, inkább csak várom az idei fánksütés napját.

Fűszeres, szezámmagos rántott csirkemell

Immáron 2015-öt írunk. Nagyon boldog új évet kívánok, kedves Olvasó, 

sok örömet, derűt, egész-séget, finom ételeket, ízeket, illatokat,

szeretetben és jó kedvvel elkészített és elköltött közös ételeket minél többet.

Ha a gyerekkoromban kimondta volna valaki ezt az évszámot, fura, sci-fibe illő, távoli képzetek ötlöttek volna fel bennem, semmi más, de az idő elillant és mi itt vagyunk. A valóság akkoriban másképp festett: vasárnaponként rántotthús várt az asztalon. Gondolom, ez a vasárnapnak szólt.
Ma pedig egy fura bejegyzés következik, ugyanis én nem szoktam itthon klasszikus vasárnapi ebédként rántott húst készíteni. Továbbmegyek, szinte egyáltalán nem készítek rántott ételeket. Na jó, két évente egyszer rántott karfiolt a saját kedvemért.
Ezért úgy gondoltam, szép lenne tőlem ajándékba, mert hát szeretjük itthon mindannyian. :) Így lett karácsonyi fogás nálunk a citromos, kakukkfüves, szezámmagos, rántott csirkemell; kinek tört krumplival és savanyított káposztával, kinek mézes, köménymagos répával, kevés rizzsel (ami megmaradt a töltött káposzta készítés után) és őszibarackbefőttel.

Nem kell semmi különlegesre gondolni, mert egyszerűen elővettem egy régen (jelzem, majd 5 éve) kipróbált receptet és ünnepi ételt fabrikáltam belőle. Dolce Vitától kaptam kedvet anno, hogy kipróbáljak egyszerre két új dolgot: a panír ízesítését és a rántott hús sütőben sütését.
? Egyszerű és nagyszerű ötlet a panír fűszerezése, nem is tudom, miért nem nekem jutott eszembe??? :D Azt sem értem, miért nem találkozom ezzel az ötlettel sokkal gyakrabban.
???? Lehet a sütőben is rántott húst készíteni? Ez remekül hangzik, mert nagyon szeretem, miközben nem vagyok hajlandó literszám olajat elhasználni erre.
Háááát, akkor és ott nekem nem sikerült valami jól, így nem is ismételtem, de az ötleteket megtartottam a tarsolyomban. (Teszek egy csendes ígéretet, hogy vissztérek még a témára - talán pár év múlva.)

Szóval hagyományos módon kirántottam az egy csirkemellfiléből vágott szeleteket, csupán annyit tettem, hogy a prézlihez kevertem a következőket:
   (körülbelül)
   fél (kezeletlen) citrom héja
   1 teáskanálnyi kakukkfű levél morzsolva
   1 púpos evőkanálnyi szezámmag

Köretnek a tisztított répából hosszú csíkokat gyártottam, köménymagos, sós vízben kissé megpároltam, majd olívaolajon megfuttattam egy kis mézzel és egy kis köménymag porral.

Tudnivaló, hogy nagyon szeretem a rántotthúst gyümölcsökkel. Ez lehet barack- vagy cseresznyebefőtt, míg az örök kedvenc az enyhén fűszeres körte.... Ez alkalommal karácsonyi ajándék gyanánt kaptam egy szépséges, házi őszibarackbefőttet, épp a sütés előestéjén! Még az ég is úgy akarja, hogy én rántotthúst készítsek, gondoltam magamban. Mit mondjak, kerek volt a kép. Így lett ünnepi menü nálunk az "egyszerű" rántott csirkéből, ami hármunknak, az édesanyámnak és a főkosztosnak is nagy örömére szolgált. Kellemesen fűszeres, ropogós bunda szaftos husival, amit sikerült épp kellően megsóznom. Csodálatos.

A bunda fűszerezéséhez azért van még pár ötletem: a mandula és a szezámmag vagy dió elég népszerű ötlet és nagyon rendben is van. A fűszerszámok közül borsikafűvel, majorannával, kevés szerecsendióval, citromfűvel, zsályával nagyon el tudom képzelni. Frissen őrölt fehérbors, csili? Azt hiszem, a diót a zsályával párosítanám szívesen. Hallottam olyanról, aki fokhagymát reszel a felvert tojásba és Vegetával ízesíti. Ez utóbbit gyorsan felejtsd is el, nem tőlem hallottad, én soha nem tennék ilyet, az én konyhámban nincs Vegeta, messziről kerülöm. Készítsd csíkokra vágott csirkemellfiléből vagy tengeri halfiléből (de ott különösen vigyázz a hús megválasztásával), ha úgy szereted. A fűszeres morzsával már volt egy nagyon kellemes élményem. Hm, ezt még továbbgondolom.

A rossz hír az, már ha van olyan, hogy bármennyire finom, ebből nem csinálok rendszeres vasárnapi menüt, marad a kivételes napok étele. Csak győzzük kivárni. Addig meg összefőzök mindenfélét, ami csak eszembe jut a keleti ízvilágú csirkétől kezdve az Osso Buco ihlette paradicsomos, zöldséges pulykáig bezárólag.