Hááát, nem egy lazacban bővelkedő vidék itt a miénk, az ember lánya csak ritkán lát hasonló falatot, akkor is leginkább a képernyőn vagy ha bepotyázik valami elegáns helyre. Na, de mi van akkor, ha a karácsonyi menüsorból végül kimaradt a szuper akciós áron beszerzett lazacderék? És ha a legszebb, bodzaillatú májuson halászom elő végre a dobozt a mélyhűtőből...?
Mert minap az én legkedvesebb kosztosom nyafogott egy kört, hogy nem eszünk elég halat. És igaza van. Így a lehető legrövidebb időn belül igyekeztem halat keríteni az asztalra. A mindenhol magát kínáló spárga és a kiskertemet ellepő, egyébként szépséges kapormező is csak erre indított. Hajrá egészség, és kivettem a két lazacderekat a mélyhűtőből. Gondoltam, míg felolvad, igyekszem felnőni a feladathoz.
Sokszor végignézhettem már, ahogy sokféle, mégis hasonló módokon ripsz-ropsz elkészítik a lazacot, ezt a nemes húst. Abból indultam ki, hogy nem akarom túlspilázni, jó lenne úgy megpróbálni, hogy a hús domináljon. Így inkább a körítést gondoltam ízesíteni és egy 5 perces inspiráló olvasás után maradtam a következőnél:
Hozzávalók 2 személyre:
2 lazacderék (mit mondjak, 4 lazacderekat is meg tudtunk volna enni)
2 evőkanál olívaolaj
2 dkg vaj
frissen őrölt fehér bors
só
1) A lazacot hagytam szobahőmérsékletűre melegedni és leitattam róla a vizet, még egy kicsit meg is nyomkodtam a papírtörlő között.
2) A vajat és az olívaolajat felhevítettem, a lazacot rátettem, finoman sóztam, borsoztam, sütöttem 2-3 percig, amíg a hús fele kifehéredett, majd a másik oldalon megismételem mindezt.
3) A serpenyőből egyenesen a tányérra kerítettem őket, amit addigra már előkészítettem, így ni:
A körítés:
2 szem sárga krumpli
1 marék zöld spárga (kb. egy fél kilós csomag fele)
2 szál sárgarépa
2 teáskanálnyi Vegabond natúr ételízesítő
2 evőkanál olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
1 pohár 12%-os tejföl
1 kis csokor frissen vágott kapor
fél citrom leve
só
frissen őrölt fehér bors
1) A zöldségeket megtisztítottam, hosszúkás hasábokra vágtam őket, mert a spárgát egyben kívántam tálalni. A spárgák végét nemes egyszerűséggel letörtem. Azt olvastam, így nem kell totózni, meddig zsenge.
2) A serpenyőben kevés víz alatt félpuhára pároltam őket az ételízesítővel együtt, majd leöntöttem róla a vizet. (Ezt a zöldséglevet levesnek is felhasználhatjuk.)
3) Mikor kissé megszikkadtak, kevés olívaolajon óvatosan átforgattam őket, sóztam, borsoztam, ráreszeltem a fokhagymát, megpirítottam és ment a tányérra rendezgetés. Ilyen alapanyagokból már lehet látványt komponálni. Főleg ha lazacot kísérnek, az meg is érdemli.
4) Aztán fogtam egy pohár tejfölt és kikevertem a citrom levével, a kaporral és egy kis sóval. Egy kanállal a zöldségekre tettem, a tetejére egy szép, törékeny kaporlevelet és kíváncsian vártam, mit alkottam.
Már az első falatok után a lazacrajongók táborához tartoztunk, csodálatos az íze és az állaga. Csak az a fránya környezettudatos megfontolás ne lenne ott. Ez az étel nem fér bele az 50 kilométeres diétába, mint ahogyan a tengeri halak általában. De nagyon finom lett, így ismételni fogom más halakkal is.
Spenótot akartam mellé párolni, sőt egy spenótos, krumplis gratin lebegett a lelki szemeim előtt. Majd legközelebb.
A nemrég beszerzett kerámia serpenyőm igazi áldás, gyönyörűen lehet pirítani benne és könnyű elmosni. 10 pontos. Mindenkinek javaslom, aki hozzám hasonlóan le akarja cserélni egy lestrapált teflon edényét. Én egy széles serpenyőt választottam, ami szeletsütésre, sok zöldség pirítására alkalmas, de kellően mély is ahhoz, hogy egy egész ebéd elférjen benne. Nem olcsó mulatság, de, azt hiszem, hosszú időre a kedvenc edényem lesz.
Szívesen ajánlom Líviának, aki szintén szeretne több halat a családja elé tenni és akinek végül nem vittem kaprot. De most fogok, így jobb, ha előre beszerez valami finom halat és zöldségeket :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése