2011. június 24., péntek

Palócleves, azaz „Mikszáth-leves”

Zöld zöldbab a kertemből

Üdvözlöm Lajos Marit a palóclevesével együtt. No, meg Huszi barátnőmet, aki felhívta a figyelmemet a náluk jól bevált receptre.
A gyermekkoromat idézi Lajos Mari neve: szakácskönyv sorozatának - 99 étel 33 fotóval - jó néhány darabja díszítette a konyhánk falát, a sötétbarnára pácolt falburkolatot. Gondolom, így csinosnak számított akkoriban, a 80-as évek közepén a konyha. Talán az első, küllemre is igényesnek mondható szakácskönyvsorozat volt, amit gyerekfejjel ismertem. Arra mondjuk nem emlékszem, hogy végigfőztük volna a könyveket. Hát, el is múlt felettük az idő és a sorozat 3-4 darabjának most már csak a polcon jut hely, semmi kitüntető figyelem.
A Nők Lapjában mindig várom a receptjeit, amiknek van azért egy hosszú távon követhető vonulata és az is nyomon követhető, hogyan változtat itt-ott idővel és az ízléstrendeknek megfelelően.
És erre szembejön velem a Lajos Mari palóclevese, aminek a címe mellett én simán elmentem volna. De ha a Huszi szereti, az nekem is érdesek és elolvasom. Elsőre a friss krumpli, zöldbab, kapor kombó ragadta meg a figyelmem. Azért is, mert a Főkosztos levesigényeit igyekszem változatosan kielégíteni és első olvasásra tudtam, hogy ezzel nyert ügyem lesz és tényleg.

A következő olvasható a 99 leves 39. oldalán:
Tudni illik, hogy: ezt a mennyei étket a Gundel dinasztia doyenje, Gundel János a múlt évszázad vége felé alkotta Mikszáth Kálmán író, a „nagy palóc” kedvére, de a sok-sok nem nagy és nem palóc örömére is, s azóta már klasszikusnak számít; hívják „Mikszáth-leves”-nek is.

Hozzávalók 4 főre Lajos Mari szerint:
30 dkg ürücomb vagy lapocka
1 nagy fej hagyma
5 dkg olaj vagy zsír
1 kk édesnemes pirospaprika
20 dkg burgonya
25 dkg zöldbab
2 dl tejföl
3 dkg liszt
1 csipet őrölt köménymag
1 babérlevél
1 gerezd fokhagyma
1 kis csokor kapor


Saját összetételben persze egy kicsit megkombináltam, mert
pulykacombból készítettem,
3-4 gerezd fokhagyma remekül elfér benne,
több pirospaprikát és köményt tettem bele,
a fehér lisztet rizslisztre és egy kicsi kukoricakeményítőre cseréltem
és mindent egy lábosban főztem meg, nem külön-külön.

1) A felaprózott hagymát az olajon megfuttattam, majd erős tűzön, kavargatás mellett tovább pirítottam a megtisztított, apróra kockázott hússal.
2)Pirospaprikával, köménymaggal, a zúzott fokhagymával, sóval saját levében és egy kicsi hozzáadott vízzel fedő alatt, lassú tűzön puhára pároltam.
3) A felkockázott krumplit és a 3-4 centisre vágott zsenge (zöld) zöldbabot a babér és kb. 1 liter víz társaságában hozzáadtam és kb. 15-20 percig főztem.
4) A tejfölt addigra már bekevertem a rizsliszttel és a keményítővel egy külön tálban. Először pár merőkanál forró lével kevertem össze, majd behabartam vele a levest. Pár perc forralás, az összeaprított kaporlevél a tetejére és kész.
5) Szerintem nem árt, ha áll egy kicsit, hogy összeérjenek az ízek és ebben a nyári forróságban (szereti...) jobban esik, ha egy kicsit kihűlt. Esetleg utána is fűszerezhetsz.

Lajos Mari szerint mindkét zöldséget főzd meg külön fazékban. Ha bizonytalan vagy abban, hogyan fog egyszerre megpuhulni a kétféle zöldség, a krumplit főzd a hússal, a zöldbabot pedig egy külön fazékban a kedved szerint, majd a főzővízével együtt öntsd a többiekhez a habarás előtt.

Utóirat: egy kis ecetet tégy az asztalra tálalásnál, egy pár csepp jól kiegészíti az ízeket.

Elképzelhető, hogy most nem épp ilyen ételre vágysz, kedves főzni vágyó olvasó, mert dúskálunk a kerti javakban. Talán borsós, cseresznyés, meggyes finomságot keresgélsz. És valóban, ez inkább nehéz ételnek hangzik elsőre. Jellegénél fogva bármikor megfőzhetjük, de én azért szívesen ajánlom most a friss zöldbabbal, krumplival. A frissen leszedett kapornak sincs párja.
Több kedvenc zöldséges, nyári receptemet lejegyeztem már tavaly, például júliusban. Keresgélj tovább könnyebb ételeket, szívesen ajánlom ma is bármelyiket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...