Hát, valószínűleg ez az a süti, amit minden háziasszony megsütött már, én meg most értem ide. Nemrég hívta fel magára a figyelmemet immár ki tudja hányadszor és most ugyanazzal a lendülettel neki is álltam. Kaptam valaha egy receptet, de azt sajnos nem találtam, így keresgéltem vagy 5 percet a neten: van bőven választék, de nem cifráztam túl, az első szimpatikus receptnél leálltam, amiben azt találtam érdekesnek, hogy nagyobb volt bent a kefir és a tojás aránya a zsiradék és a liszt arányánál.
Egy kicsit persze megint igazítottam az összeállításon a kedvem szerint, hogy az "egészséges sütemény" képzetét, ideálját egy kicsit tovább dédelgethessem. Az eredeti receptet már elnyelte az Internet, lássuk, mit lett belőle. A kefir pohara a mérőpohár. Ja, és mákom volt.
Hozzávalók:
2 pohár kefir
3 tojás
2 pohár fehércukor helyett 3/4 pohár sötétbarna nádcukor és 3/4 pohár szőlőcukor
1 teáskanál Alnatura sütőpor
2 pohár fehérliszt helyett 1 pohár zabpehelyliszt és 1 pohár fehérliszt
1 pohár őrölt mák (vagy őrölt mandula, dió, mogyoró)
3/4 pohár olaj helyett olívaolaj
+ 1 csomag Bourbon vaníliás cukor
+ 1 citrom héja és a fél citrom leve
+ ha lett volna rumom, akkor rum is került volna bele
+ a kávéskanál őrölt fahéjat meg kifelejtettem
több magozott cseresznye (gyümölcs), mint előre gondolnád
1) Egy tálban kézi habverővel habosra kevertem a kefirt a tojásokkal és a cukorral.
2) Hozzákevertem az ízesítőket és a sütőport.
3) Lassan hozzákevertem a lisztet és amikor csomómentes volt, belecsorgattam az olajat állandó keverés mellett és a végén pár mozdulattal a mákot.
4) A keverék ment a sütőpapírral kibélelt közepes méretű tepsibe, majd a tetejét telehalmoztam a cseresznyével.
5) Közepes lángon 30-40 perc alatt megsütöttem.
Talán érdemes megemlítenem, hogy a kefir ez alkalommal a zöld tetejű, 175 g-os Sparos kefir volt - annyiféle kiszerelés létezik ma már. (Borzasztóan gyakorlatias lévén) a poharat kimostam, szárazra töröltem és először a száraz hozzávalókat mértem ki és kevertem a masszába, a végére maradt az olaj.
Az ízfokozók, a citrom, vanília, rum és fahéj, saját fejlesztés és egyben kedvenc kombó, úgyhogy nem gondolkodtam rajta túl sokat. Persze a mák és a gyümölcs volt az oka. (A citrom biotermesztésből származik.)
Igencsak elnyerte a tetszésemet: a nedves hozzávalók elég magas aránya miatt egy kicsit pudingszerű lett a tészta, a legalább 4 nagy marék cseresznyét meg egyszerűen elnyelte. Ez azt jelenti, hogy legközelebb még tovább merészkedek a gyümölccsel. Nemrég készítettem el Stahl Judit meggyes-mákos muffinját, amit nagyon kedvelek, de ez a recept nálam simán lekörözi.
Kicsit a clafoutisra emlékeztetett nem meglepő módon, és annyira megtetszett, hogy azon morfondíroztam, hogy a kedvenc banános, gyümölcsös sütimet így fogom újjá alkotni, mert kevesebb bent a zsiradék.
A mákolaj csodálatos dolog az összes olajos mag olajához hasonlóan, nem véletlenül igyekszem minél gyakrabban belecsempészni a sütikbe. Eléggé széles körben cirkulál a neten egy leírás arról, hogyan jöttek rá a mákolaj különös csonterősítő hatására. Kissé bizarr, exhumálós történet, de ha még nem ismered, érdemes elolvasni, mert a csontritkulás nem jó mulatság.
Szerintem 10/10 pontos süti ebben az összeállításban, ilyen arányokkal és azért is, mert nagyon jól variálható és könnyű elkészíteni. Hamarosan jönnek a testvérei. Pl. őrölt szezámmaggal, szilvával, fügével, sok fahéjjal és egyéb fűszerekkel egészen egzotikusan hangzik. Vagy őrölt mandulával és sárgabarackkal. Rengeteg okom van rá, nézzétek: a tavalyi 3, azaz három szem sárgabarack után most csak úgy hajladozik ebben a szélben az öreg fa a rakománya alatt az én legnagyobb örömömre.
Egy kicsit persze megint igazítottam az összeállításon a kedvem szerint, hogy az "egészséges sütemény" képzetét, ideálját egy kicsit tovább dédelgethessem. Az eredeti receptet már elnyelte az Internet, lássuk, mit lett belőle. A kefir pohara a mérőpohár. Ja, és mákom volt.
Hozzávalók:
2 pohár kefir
3 tojás
2 pohár fehércukor helyett 3/4 pohár sötétbarna nádcukor és 3/4 pohár szőlőcukor
1 teáskanál Alnatura sütőpor
2 pohár fehérliszt helyett 1 pohár zabpehelyliszt és 1 pohár fehérliszt
1 pohár őrölt mák (vagy őrölt mandula, dió, mogyoró)
3/4 pohár olaj helyett olívaolaj
+ 1 csomag Bourbon vaníliás cukor
+ 1 citrom héja és a fél citrom leve
+ ha lett volna rumom, akkor rum is került volna bele
+ a kávéskanál őrölt fahéjat meg kifelejtettem
több magozott cseresznye (gyümölcs), mint előre gondolnád
1) Egy tálban kézi habverővel habosra kevertem a kefirt a tojásokkal és a cukorral.
2) Hozzákevertem az ízesítőket és a sütőport.
3) Lassan hozzákevertem a lisztet és amikor csomómentes volt, belecsorgattam az olajat állandó keverés mellett és a végén pár mozdulattal a mákot.
4) A keverék ment a sütőpapírral kibélelt közepes méretű tepsibe, majd a tetejét telehalmoztam a cseresznyével.
5) Közepes lángon 30-40 perc alatt megsütöttem.
Talán érdemes megemlítenem, hogy a kefir ez alkalommal a zöld tetejű, 175 g-os Sparos kefir volt - annyiféle kiszerelés létezik ma már. (Borzasztóan gyakorlatias lévén) a poharat kimostam, szárazra töröltem és először a száraz hozzávalókat mértem ki és kevertem a masszába, a végére maradt az olaj.
Az ízfokozók, a citrom, vanília, rum és fahéj, saját fejlesztés és egyben kedvenc kombó, úgyhogy nem gondolkodtam rajta túl sokat. Persze a mák és a gyümölcs volt az oka. (A citrom biotermesztésből származik.)
Igencsak elnyerte a tetszésemet: a nedves hozzávalók elég magas aránya miatt egy kicsit pudingszerű lett a tészta, a legalább 4 nagy marék cseresznyét meg egyszerűen elnyelte. Ez azt jelenti, hogy legközelebb még tovább merészkedek a gyümölccsel. Nemrég készítettem el Stahl Judit meggyes-mákos muffinját, amit nagyon kedvelek, de ez a recept nálam simán lekörözi.
Kicsit a clafoutisra emlékeztetett nem meglepő módon, és annyira megtetszett, hogy azon morfondíroztam, hogy a kedvenc banános, gyümölcsös sütimet így fogom újjá alkotni, mert kevesebb bent a zsiradék.
A mákolaj csodálatos dolog az összes olajos mag olajához hasonlóan, nem véletlenül igyekszem minél gyakrabban belecsempészni a sütikbe. Eléggé széles körben cirkulál a neten egy leírás arról, hogyan jöttek rá a mákolaj különös csonterősítő hatására. Kissé bizarr, exhumálós történet, de ha még nem ismered, érdemes elolvasni, mert a csontritkulás nem jó mulatság.
Szerintem 10/10 pontos süti ebben az összeállításban, ilyen arányokkal és azért is, mert nagyon jól variálható és könnyű elkészíteni. Hamarosan jönnek a testvérei. Pl. őrölt szezámmaggal, szilvával, fügével, sok fahéjjal és egyéb fűszerekkel egészen egzotikusan hangzik. Vagy őrölt mandulával és sárgabarackkal. Rengeteg okom van rá, nézzétek: a tavalyi 3, azaz három szem sárgabarack után most csak úgy hajladozik ebben a szélben az öreg fa a rakománya alatt az én legnagyobb örömömre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése