2011. december 7., szerda

Rakott krumpli a Józsi után

Na, kérem, hát nem hittem, hogy ide kerül a rakott krumplim, de most, hogy olvasom a HVG Gasztronómia Így készül a jó rakott krumpli című írását, nem tudok ellenállni.

Minden jel arra mutat, hogy Megyeri Zsuzsanna úgy készíti, ahogy én régen készítettem: a rakott krumpli nálam egy különálló rétegekből álló, relatíve száraz étel volt, amit igyekeztem nagy műgonddal megcsinálni. Minden réteg szép egyenletes volt, aztán tejföl alatt megsütöttem, hogy aztán még sok tejföllel és - meg ne rökönyödjetek - néha egy kis majonézzel jól összemaszatoljam a tányérban. Azzal próbáltam ízletesebbé tenni, hogy a kolbászkarikákat saját zsírjában előre megsütöttem egy picit.
De aztán jött a Józsi, aki hál' Istennek már többet tapasztalt ember a konyhaművészetben, és nagyon könnyen meggyőzött arról, hogy lehet másképp is készíteni.
Ennek már több mint 10 éve.

A hozzávalók a szokásosak 4-6 adaghoz:
kb 1kg héjában főtt krumpli karikázva (igen, a kiflikrumpli a legfinomabb, de nem olcsó mulatság, ám van egy remek krumplis forrásom a piacon)
legalább 6 főtt tojás karikázva
legalább egy közepes rúd, finom szárazkolbász karikázva

A mártáshoz:
4-5 dkg vaj
1 tojás
1 pohár tejföl


1) Az újdonság, a lényeg a szósz: a puha, olvadt vajat összekeverem a többi hozzávalóval a kedvenc gránittálamban, amit kizárólag a praktikum diktál, mert így csak egy edényt maszatolok össze.
2) Aztán jön a finom kolbász: víz alá teszem, onnan kiveszem, lehúzom a héját, majd minden hozzávalóval együtt belekarikázom egyenesen a tálba.
3) És bár egyenletesen karikázom fel a hozzávalókat, ma már nem igyekszem annyira szabályos, egyenletes rétegeket alkotni. A tojáskarikákat mindenképp megviseli a kevergetés, akármilyen óvatos is vagyok. Lazán átkeverem párszor az egészet és ha mindent szépen bevont a szósz, mehet a sütőbe.

Csőben sütni, gratinírozni nagyon jó: a már kész vagy félkész hozzávalókat összesütni valamilyen sajtos, tojásos, vajas, tejszínes, tejfölös mártással nagyon kellemes. A variációk számának csak a fantázia szab határt szerintem. Például magamtól soha nem állítottam volna össze spenótos burgonyát pulykával és borral. Tehát az alap maradhat ugyanaz, de tovább lehet gondolni más ízesítésekkel: sajtok, kolbász, gomba, csirkehús, padlizsán vagy cukkini, ezekhez mondjuk kakukkfű, szerecsendió vagy curry fűszerkeverék. De az már nem is rakott krumpli. Nem tudom, honnan ered, ki a csuda találta ki ezt a végtelenül egyszerű "magyar" ételt, de rengeteg rajongót tudhat magáénak. Számomra a Józsi öntetével teljes az élmény.

Persze ha a szépérzéked úgy diktálja, alkothatsz rétegeket gondosan és ha nyakon öntöd a szósszal, nagy esélyed van arra, hogy mutatós kockákra vágva tálalhasd az egybesült, gratinírozott rétegeket.
Amúgy nem nagyon való fényképezőgép elé lévén egy nagy massza az egész, amit nem is próbálok csinosítgatni. És talán télen a legjobb. Azt hiszem, neki is látok, hiszen éppen van finom kapuvári kolbász a hűtőben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...