"egyszerü bejgli"

És végre a kép is megszületett 2012 karácsonyán: 

íme, a mákos beiglim több más finomság társaságában.

Vagy beigli. Ma már a magyar konyhaművészet remekeként emlegetjük, miközben érdemes megismerni a történetét. Olvashatsz a sziléziai eredetéről pl. itt.

Nem terveztem, hogy lejegyzem a beiglimet, mert rengeteg remek recept olvasható akár a neten is és főleg mert már elmúlt karácsony és rég elfogyott. De pár napja jött egy találat a blogra a következő keresési szavakra: "régi újságból egyszerü bejgli" és ez lázba hozott. (Bár a kedves netező a mézesbáb receptemre talált rá és nem tudhatom, hogy visszatér-e még.) Az ragadott meg, hogy egyszerű beiglireceptet keres és én például pont ezért szeretem az enyémet.
Sokan kényes, bonyodalmas sütnivalónak találják, mégis úgy gondolom, ha van egy bevált recepted a megfelelő arányokkal, akkor már csak a hozzávalók minőségén és a fortélyok betartásán múlik a siker.
Ez itt nem egy régi újságból való, hanem pár éve egy garmada recept átolvasása után döntöttem mellette. Vagy azt hiszem, több receptből állítottam össze, ami nekem tetszett, nem is tudom pontosan...

Hozzávalók 4 rúdhoz:
50 dkg finomliszt
25 dkg vaj
10 dkg porcukor
2 dkg élesztő 1 dl tejben egy kávéskanál cukorral felfuttatva
1 egész tojás - a szokásos 1 tojássárga helyett remekül bevált

1) Először elmorzsolom a lisztet a félpuha vajjal, ez maximum 5 perc.
2) Ebbe gyúrom a többi hozzávalót és pár percen belül rugalmas tésztát kapok.
3) Hidegre teszem legalább egy fél órára, majd négy felé osztva átgyúrom a tésztát, darabonként tenyérnyi téglalappá formálom és kinyújtom talán kb. 3-4 mm vastagságú téglalappá. A tepsi hosszához igazodok.

A töltelékhez ezt keverem össze:
50 dkg darált mák
25 dkg cukor
2 dl forró víz
10-15 dkg sárgabaracklekvár
1 citrom héja és a fele citrom leve
1 vaníliarúd belseje vagy egy zacskó Bourbon vaníliás cukor
10 dkg tisztított, 1 éjszakára rumba áztatott mazsola a rummal együtt
1 púpozott teáskanál fahéj
esetleg őrölt szegfűszeg, szegfűbors, ha kedveled

A tetejére:
tojássárga egy kevés tejjel a kenéshez

1) A darált mákot és cukrot egy nagy tálban összekeverem a forró vízzel. Utánaborítok minden más hozzávalót. Igen, a kevéske megmaradt rumot is. A rum, a vanília, a citrom, a fahéj és a gyümölcsízek nagyon fűszeres, ízletes elegyet alkotnak a mákkal (is).
2) Még a tálban 4 felé osztom a masszát és megkenem a tésztalapokat a szélén, körben kb. 1 centis üres sávot hagyva.
3) Feltekerem a tésztát, a 2 rövid végét egy kissé összenyomkodom és a tekercset a hajtás végével lefelé ültetem a sütőpapírral bélelt tepsibe. 4 tekercs egy tepsiben össze fog nőni, ha csak nem szuper széles a sütőd és a tepsid. Süsd őket össze vagy süss kétszer kettő rudat, ahogy tetszik.
4) Körben megkenem a rudakat a tojássárgájával, végig megszurkálom őket, hogy a keletkező gőz távozni tudjon. Ugyanis az könnyen elrepesztené.
5) Fél óra pihenő következik melegen.
6) Újabb mázolás majd újabb fél óra pihenés hidegen.
7) Mehet a forró sütőbe kb 35-40 percre.

A nagyok szerint szép márványos pont ettől a rituálétól lesz: a melegen majd a hidegen való pihentetéstől, a két mázolástól és attól, hogy az első máz megszárad, mielőtt a második réteget felkened. Nálunk bevált.

Ha engem kérdeztek, a beigli legnagyobb hibája, ha száraz. Az 50 dkg liszt, 50 dkg mák remek arány alkot, nagyon javaslom. A szeletek még nem fognak "szétesni a jóságtól", ahogy régen mondták, de gazdagon mákosak lesznek.
A lekvár pedig szaftossá teszi, szerintem e nélkül nem is érdemes hozzálátni. Mindenképp savanykás lekvárt használj, házi lekvárt, ami tele van gyümölcsdarabokkal.
És kezeletlen citromot - ne egyél gombaölő szereket, ha nem muszáj...
Lisztek közül nekem bevált a hazai Pannon liszt és a búzacsírás VitaMill. Van, aki a Tüskeszentpéteri malomra esküszik, de olyat nem igazán kapok. A komáromi lisztet kerülöm.
Ne használjatok margarint, inkább zsírt. Ez olyan nagymamássá teszi, legalábbis nekem. És a zsírtól lesz a legporhanyósabb, sajnálom, gyerekek. Ez van.

A másik gyakori probléma a kirepedés, de engem ez kevésbé zavar. Nekem bizony 2 rúd oldala kirepedt idén, míg tavaly például nem. Ezt annak tudom be, hogy több mint másfél óráig kelesztettem, tehát túlkelt a tészta. Ha a két tepsi mellett döntesz, figyeld a 2x30 perc pihentetést mindkét adagnál.
Aztán csak villával szurkáltam meg a rudakat, és még ha oly gondos is voltam, csak a felső réteget szúrtam át. Javallat: a rúd teljes keresztmetszetét szúrd keresztül. 2 napra rá Eszter barátnőm ajándékozott nekem egy kis segédeszközt, úgy hívják "Sütemény vizsgálótu" (sic). Már alig várom, hogy jól átszúrhassam vele a következő karácsonyi beiglit. Nem, nem... Nem is kell addig várnom, mert májusban beiglit ígértem Erzsinek :)


Ezt olvastam most így utólag "A" cukrászkönyben - hááát, látom, van mit tanulnom....: ha téged is érdekel a mesterség, itt találsz olvasnivalót bőven. Én is nemrég halásztam a címet.

Hibalehetőségek: Mitől repedhet ki a beigli?

1. A tészta és a töltelék puha, lágy
2. Kelleténél több a cukor a töltelékben
3. A tészta elkelt
4. Hideg a sütőtér

Miért nem erezett a kenési felület?

1. A tésztát gyorsan kelesztettük
2. Az első kenés még nem száradt meg és már rákentük a másodikat
3. Zsiradékszegény a tésztánk.

Bocs' a másik tábortól, diósat nem készítek, de valószínűleg pont ezt a töltelékreceptet használnám megtartva az arányokat.

Talán sikerül meggyőznöm a kedves, "egyszerü bejglire" vadászó netezőt és titeket, hogy érdemes nekilátni, még ha hosszadalmasnak is tűnik. A kulcsszavak: arányok, időzítés, minőség.
Készítsd együtt párhuzamosan egy másik étellel, vagy karácsony előtt egy csendes estén vegyél elő egy jó könyvet és zenét. Várakozás közben kedvedre olvasgathatsz, zenét hallgathatsz az illatos konyhában. Csak készítsd oda a vekkered.

Utóirat: 2012 decemberében kicsit tovább gondolkodtam a beiglisütésről itt. És sütöttem diósat is, bizony! Isteni lett.