Ha társaságban elbeszélgetünk, azt szoktam mondani, hogy alapvetően szeretem az élvezetes dolgokat és hogy egy szolid, mértékletes hedonizmus és ehhez tartozó folyamatos kíváncsiság jellemzi a mindennapjaimat. No, ne gondoljátok, hogy mindig csak eszem-iszom, ez számomra egész mást jelent.
Élvezem a sokszínűséget, az érzések harmóniáját, a megtapasztalt látványokat, hangokat, érzéseket és persze ki nem hagynám az íz- és illatélmények. Minden érzéket vonjunk be a teljesség kedvéért.
Kíváncsi és lelkes vagyok az újdonságok iránt, legyen szó egy újonnan felfedezett festő képeiről vagy egy fűszerkeverékről, le tud nyűgözni egy érdekes, rajzfilmbe illő arc vagy egy, még soha nem látott "típusú" keverék kutya.
Hálás vagyok a megszokott, jól bevált, ismételhető élményekért. Igen, a reggeli kifliért, azért feltétlenül. Egy pici vajjal. Vagy egy versért, aminek már várom a jól ismert, következő sorát. Igen, gyűjtöm az élményeket és mindkét fajtára szükségem van. De nem folytatom a sort, könnyen átcsúsznék színpadiasba, igaz? :)
Meghallgattam Pál Ferit arról, hogy szerinte mit is jelent az élet élvezete. Pici dolgokat is. Nem az életen múlik, mondja. Nagyon egyszerű és pontos szavak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése