2012. február 23., csütörtök

Tescogazdaságos darált-mix

Végre jól megbüntetik a Tescót azért a nevenincs darált mixért. Hogy bűnhődik-e, azt már nem igazán tudom eldönteni... Az mno.hu honlapján egy rövid híradást is megnézhetsz az ügyről.
Tavaly felfedeztem már valami hasonlót a Tescóban, amiben darált marha- és sertéshúst házasítottak össze, no de azt legalább elnevezték valahogy. De mihelyt az összetevőkhöz értem, hogy rákukkantsak az arányokra és a zsír mennyiségre, meglepve láttam, hogy van ott bőven más is, mint pl. szójakészítmény.
Talán ennyi elég, hogy sokakat eltántorítson, nem is baj, hogy a többire nem emlékszem. Legalábbis remélem, hogy elég ennyi sokunknak ahhoz, hogy eszébe se jusson megvenni. Hogy milyen remek vásárt csinál, ha ezt teszi a szerettei elé ebéd gyanánt.... De mégis ott van a tény: 8 millió forintnyi árut sikerült eladni a Darált-mixből a leleplező akcióig. Gondolom, hogy az ára volt a kirívóan vonzó tulajdonsága, mondjuk 800 Ft/kg. Akkor 10000 kg-t ettek meg odahaza a családok.
Jó minőségű húst venni felér egy kisebb vadászttal, de legalább te magad válaszd ki a tőkehúst, amit helyben ledarálnak vagy te magad is megteheted ugyanezt odahaza. Bizonyos áruházakban, pl. itt a szomszédos CBA-ban ledarálják a fehér húsokat is.
Ilyenkor azért eltűnődök egy kicsit azon, hogy milyen rosta az, amin átmegy egy ilyen "élelmiszer" és milyen rosta az, ami után ekkora nagy dérrel-dúrral kell hatóságilag beavatkozni. Mese nincs, szemüveg nélkül, illetve robotpilóta üzemmódban nem lehet vásárolni.

2012. február 18., szombat

Szarabella házisütemény

Már megint sütemény. Épp a farsang farkán. És nem is akármilyen, tömény gyönyörűség, amit most nem fogok elkészíteni, csak továbbadom a tudnivalókat. Karácsonykor volt alkalmam megkóstolni és nemrég kaptam meg a receptjét, amit azért vártam nagyon, mert teljesen lenyűgözött és azért is, mert még a nevére sem emlékeztem, hogy a neten megkeressem. És mert beígértem már a receptet, bár nem kizárólag fehérjehasznosítás végett süthetjük meg, mint látom. Kissé bizarr az elnevezése, ezért ehhez a címhez muszáj most hozzátennem a házisütemény szót is. Önmagában nem kellően beszédes.
Még soha nem kóstoltam a szarabellához hasonló "kompozíciót". Tulajdonképpen nem is látszott rajta, hogy habcsókot rejt, én meg nagy lelkesen beleharaptam és jól meglepődtem. Mert habcsókkal utoljára akkor találkoztam személyesen, amikor a nagymamám a 70-es évek közepén több tepsi habkarikát, -háromszöget és -négyszöget szárítgatott a nagyszobai konvektor alatt, amit én hasra fekve és az orromat majd' beledugva csodáltam. Biztosan ettem is belőle. Aztán, ha jól emlékszem, valamikor sok évvel később beleharaptam egy öreg, por ízű, világoskék habcsókba ... Nos, azóta hűvös távolságtartás jellemezte a kapcsolatunkat és nekem eszem ágában sem volt tojáshabot sütni. A máglyarakást is "meztelenül" szoktuk készíteni. Talán Nigella volt az, aki pár évvel ezelőtt először fel tudta kelteni a figyelmem, ahogyan rajongva mutatta be a passiógyümölccsel tálalt Pavlova tortáját. Azóta is csak figyelgetem a csinosabbnál csinosabb Pavlovákat, de mégsem vitt rá a lélek eddig.

Magamtól valószínűleg soha nem választottam volna ezt a csokikrémmel megkent habcsókot sem, de Huszi barátnőm szerencsére megkínált és engem egy egészen új élmény ért. Köszönet érte neki még egyszer ezúton is és persze Szidinek, aki készítette és akit csak fotóról ismerek.

Egyetlen receptet találtam szarabella néven, azt is a babanet társalgójában, drumka december 23-i bejegyzésében. 24 tojással és 1,2 kg cukorral áll neki a hadműveletnek - ez ipari mennyiség vagy egy régi, jól bevált, lagzis sütivel van dolgunk. Talán azért nem találtam több leírást, mert másképp is nevezik, amit viszont nem tudok beazonosítani.
Közben azt is megtanultam, hogy nem is olyan ritka, hogy a habcsókot csokikrémmel ragasztják össze, no, de nem úgy, mint a szarabellát. Ebben a csokoládékrém és a csókok aránya valami olyan mesés állagot eredményez, amilyet én most tapasztalhattam először. Nagyon örülök, mert nagyon szeretem, ha valami újdonságot fedezhetek fel, legyen az íz vagy állag.

Hozzávalók:


A krémhez:
12,5 dkg kakaó
kb. 1 dl víz
20 dkg cukor
6 tojássárgája
25-40 dkg vaj

A habcsókhoz:
6 tojásfehérje
6x7 dkg porcukor

kb. 2 nagy marék dió a hempergetéshez
(ezt ízlés szerint helyettesítheted mogyoróval, mandulával)

Szidi szerint az ügymenet, amit igyekeztem egy kicsit részletesebben leírni fénykép híján:

1) A kakaót a vízzel és a cukorral megfőzzük, hozzákeverjük a 6 tojás sárgáját, amit gőz fölött kéne csinálni, de ha leveszed a tűzről és hagyod 2 percet hűlni, az is jó. A lényeg, hogy sűrüsödésig keverjük. Ha kihűlt, hozzá kell adni 40 dkg vajat, ami szerintem túl sok, én csak a felét szoktam, vagy 25 dekát.
2) A habcsókhoz elkezded verni a fehérjét és amikor már majdnem kemény, hozzáadod a cukrot. Ezt kanalazd nyomózsákba (vagy nylonzacsiba) és nyomj kb. 3 cm-es rózsákat kivajazott sütőpapírra. 100 fokon kell sütni vagy inkább szárítani kb. 1,5-2 órát.
3) Aprítsd fel a diót sodrófával és egy nagy késsel vagy egyszerűen daráld le egy nagy lyukú darálóval.
4) Illessz össze 2 habcsókot úgy, hogy a két csúcs egymás felé nézzen, tehát az egyik csók fenekére fogod majd állítani a kész sütit és a teteje is lapos lesz. Kend körbe csokikrémmel a csókok közt maradt szabad rést és egy hengert kapsz, ami kb 3 cm átmérőjű és kb. 5 centi magas. Ezt a hengert forgasd bele a dióba.

Remélem, a leírás kellően plasztikus ahhoz, hogy el tudd készíteni ezt a fura sütit. Ha elkészítem, a fotó nem maradhat el.

Tűnődtem, hogy milyen formában lehet újrakomponálni az alkatrészeket, erre jutottam:
A pavlovatorták után szabadon süss két egyforma méretű, kör alakú alapot a habból és kend kezéjük kb. 2 cm vastagon a krémet. Bár ez a porciózásnál kisebb nehézséget fog okozni szerintem. Vagy egy nagy közös torkoskodásba fulladhat a habtorta feltálalása.
Talán variálhatod a méretet, bár ez pont egy-két harapnivaló adag vérmérséklet szerint. Talán tudsz szép egyforma csigákat nyomni a csókhoz, aminek a csúcsos fele kifele is nézhet (a csokolédékrém ez esetben lényegesen kevesebb mint az eredeti verzióban és ez nem biztos, hogy annyira jó nekünk).
Daráld finomra a diót és keverd a csókhoz.
Tulajdonképpen ez már kezd egy macaronra hajazni, vagy nem?
Beleforgathatod mogyoróba vagy mandulába, ha úgy teccik.
A mogyoróról az jut eszembe, hogy a csókokat megbolondíthatod némi kávéval vagy egy kiskanál kávézaccal, amitől szép pöttyös lesz, a csokikrémet pedig egy egész kicsi kávéval, nescaféval.
Vagy egy pici fahéjjal. Rummal?
Amarettóval és mandulakabáttal?

A végén még habcsók-fan leszek, ami - mit is mondjak - elég váratlan fordulat lenne. A szarabella mindenképp meggyőző. Kellemes torkoskodást kívánok az utolsó napokra.

2012. február 17., péntek

Túrógombóc zabpehellyel


Az elmúlt hétvégén túrót akartam enni, vettem is fél kilót, olyan szép rögöset, nem olyan krémszerűvé paszírozottat. A körözöttet egymagam ettem meg - a pirítós volt az egyetlen társaságom. A másik felét gombócnak szántam, amit már nem egyedül tüntettem el.

Mindez úgy kezdődött, hogy az egyik kedvenc blogomon, a Macikonyhán olvastam ezt az igencsak szimpatikus címet: Zabpelyhes túrógombóc. Nagyon boldoggá tett már a gondolata is annak, hogy a zabpehely számomra új felhasználási módját fogom bevezetni a konyhámban, mert igyekszem a zabot bevonni az étrendünkbe, ahogy csak lehet. Bár hasonlóképp tápláló mint a búza, a glikémiás indexe alacsonyabb (bár van, aki megkérdőjelezi ennek a jelentőségét) és rostokban gazdag. Azt hiszem, végre bevezetek neki egy önálló taget is, megérdemli a figyelmünket ez a szempont. Ráadásul remekül kiegészíti a többi hozzávalót ebben az összetételben is.

Az eredeti recept hozzávalói:
25 dkg félzsíros túró
2 tojás
5 dkg darált zabpehely
fél citrom héja
kevés cukor
1 csipet só
zsemlemorzsa és vaj a morzsakabáthoz

Fogtam a receptet, amiben egyetlen dolog érdekelt igazán, a hozzávalók aránya. Egy kicsit változtattam a leírtakon, amit kizárólag a körülmények diktáltak: nem volt kedvem 8-10 órát várni, csak egy-kettőt. Annak is néznem kellett már a végét, mikor jár már le és közben lelkesen mosogattam.
A zabpelyhet nem volt kedvem ledarálni, de könnyedén vettem ezt a kérdést. Fogtam két marék zabpelyhet és a kezeim között többször erőteljesen átmorzsoltam, ezért az kénytelen volt szétmorzsolódni. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen könnyen mállik. A megadott 5 dkg-ig kiegészítettem zabpehelyliszttel, a cukrot pedig por alakú édesítőszerrel helyettesítettem ezúttal. Azaz az étel alkalmassá vált arra, hogy cukorbetegeknek is jó szívvel tálaljuk, hiszen kisebb terhelést jelent a szervezetnek.
Fogtam azt a régi krumplitörőmet, jól átdolgoztam vele a masszát és mindent a szokásos módon csináltam.
Vigyázz, a citrom kezeletlen legyen, vagy legalább alaposan sikáld meg a messziről jött gyümölcsöt.
Ha van alkalmad, fogj két-három száraz zsömlét, reszeld le egy egyszerű kézi reszelőn, úgy pirítsd meg vajban. Így a legfinomabb.

Ha egészségesebb ételre vágysz, készítsd sötét nádcukorral, mézzel, nyírfacukorral, esetleg csak tojásfehérjével a kevesebb zsír miatt. Tálald mézes joghurttal. Használj extra szűz olívaolajat a pirításhoz és esetleg zabkorpát tudok elképzelni a morzsa helyett, de ez csak egy gyenge ötlet, fogalmam sincs, milyen lehet. Eszembe jutott még, hogy egy kevés darált napraforgómagot vagy diót is keverhetsz a zabkorpába.

Jómagam meglangyosított, kissé édes tejföllel szeretem, de egy-két kanál bogyós gyümölcs lekváröntettel is csodálatos. Vagy mindkettővel.
Frissen a legjobb. Ekkora adagból, ha jól számolgatom, kb. 18 darab 3-4 cm-es gombóc kerekedett. Kellemes vegetáriánus étel a közelgő böjt idejére.

2012. február 10., péntek

Túrós pogácsa

Túrós pogácsa vagy inkább rúd - még friss, még meleg

A kedvenc túrós pogácsa receptem igazán pofonegyszerű, még kijegyzetelni sem kell, egy olvasás után megjegyezhető. Úgy tanultam valakitől vagy vadásztam valahol sok évvel ezelőtt, de látom, hogy tele van vele a net - méltán népszerű ... Nagyon ritkán készítem, mert rendkívül zsíros, az egészséges étkezés gondolata itt szóba sem jöhet, akárhonnan is nézem... cserébe viszont nagyon-nagyon finom, porhanyós.

Nos, ebben a receptben talán az a legszembetűnőbb különbség a pogácsákhoz képest, hogy nem kell bele élesztő és ettől egészen más lesz az állaga. Talán porhanyós tésztának nevezhetnénk (igazán ideje lenne beletanulnom a cukrászat szakszókincsébe...)
Egyszer gondoltam egyet - talán tovább lehetne fokozni a kívánt porhanyós állagot - és hozzácsaptam egy kiskanálnyi szódabikarbónát, amitől szellősebb, ám kissé szárazabb lett, így nem javaslom. Ha vállalkozó kedvű vagy, esetleg 1 dkg futtatott élesztőt gyúrj hozzá, majd keleszd kb. 60 percet hideg helyen, pl. az előszobában (ahol manapság ugyanúgy 5 fok van, mint a hűtőben). Ez a módszer már bevált egy hasonló sós süteménynél. Jut eszembe, a kefires lángos tésztáját is a hűtőbe teszem pihenni, ami másnapra majd szétfeszíti az edényét, annyira ki akar futni.
Ti is, vagy csak én csodálkozok rá állandóan arra, hogy 0 fok közelében is milyen remekül kelnek a tészták? Mennyire kell vigyázni pl. a fánknál, ha már egyszer itt vagyunk a farsang közepén ... még a nyújtódeszkát és a kendőt is langyosan tartom és nem győzök a konyhába be- és onnan kirohangálókkal pörölni valahogy így: haszépszalagosfánkotakartokenninenyitogassátokmárannyitaztazajtótmertmegfázikatészta...
Na, szóval, itt remekül bevált a hideg helyen való pihentetés illetve kelesztés.

Hozzávalók:
25 dkg túró
25 dkg vaj (nem margarin)
25 dkg finomliszt
1 csapott teáskanál só
(esetleg 1 dkg futtatott élesztővel is kipróbálhatod)
egy kisebb tojás a kenéshez
a tetejére reszelt sajt, szezámmag, lenmag, mák, köménymag stb.

1) Nem baj, ha a túrót és a vajat már korábban kiveszed a hűtőből. Szorgalmasabbak áttörhetik a túrórögöket előre.
2) Gyúrd össze a hozzávalókat: kezdheted talán azzal, hogy a vajat elmorzsolod a liszttel, majd hozzágyúrod a sót és a túrót, míg egyneművé nem válik a gombóc.
3) Ezt beteheted a hűtőbe pihenni, de akár azonnal felhasználhatod: nyújtsd kb. ujjnyi vastagra és szaggasd a kedved szerint.
4) Már a szaggatás előtt előkészítheted a tetejét: egy kisebb tojást vagy annak a sárgáját verj simára egy kicsi tejjel és sóval, mázold be vele a tetejét, majd hintsd meg valamivel a felsoroltak közül. Az én kedvencem a szezámmag - nagyon kellemes, ahogy ropogósra sül a pogi tetején. Azért is készíthetem elő a tészta tetejét, mert ez esetben nem hagyományosan kerek pogácsa kiszúró formát használok, hanem kb. 2x2 centis kockákra vágom a tésztát egy nagy késsel. Ennek az élét minden vágás után letisztítom és belisztezem, mert igencsak ragacsos így minden.
Persze utólag is díszítheted a pogik tetejét, ahogy teccik.
5) Sütőpapírral bélelt tepsin elég lesz kicsi helyet hagyni a pogik között, mert nem fognak megnőni az élesztő híján. Felforrósított sütőbe csúsztatom és gyorsan megsütöm, már amennyire a nagyanyám sütője képes gyorsan sütni. Vigyázz, ne szárítsd ki.

Frissen, melegében tálald, nem érdemes sokkal előbb elkészíteni. Ilyen hideg téli napokon nekem külön élmény bekapcsolni a sütőt és várni, amíg kisül belőle valami finomság.
Csodás borkorcsolya, harapnivaló, csak nagyon illékony a természete. Ekkora adagból én kb. 4-5 személynek készítenék egy estére nassolnivalót, hogy ne feküdje meg senki pocakját. A jelentkezők száma szerint könnyedén növelheted a mennyiséget. A pogácsák tetejét is színesítheted a különböző díszítésekkel, hogy válogathasson mindenki a kedvére. Kellemes sütögetést kívánok.

2012. február 5., vasárnap

Kefires, banános, csokoládés, diós koszorú


Ma az egész országban őrülten hideg van, "mint a Deltában", már akinek mond ez még valamit. Mintha a tél megpróbálná bepótolni, amit eddig nem adott. Hasonló képeket festenek elénk már pár napja, ijesztgetnek, mire fel én gyönyörű napsütésre ébredtem, ami egész nap kitartott. Hát, ez nagyon jól esett. És a süteményillatos konyha is feltétlenül sokat tesz az ember lánya jó érzéséhez ilyenkor. Például így:

Pár hete egy nagyon finom kuglófot kóstolhattam Katánál. Narancsos, csokis volt ... Amikor elsorolta a hozzávalókat, nem volt kétséges, hogy ennek a sütinek az én konyhámban is helye van. Másrészt kísértetiesen hasonlított a kedvenc kefires, mákos sütimre... Kevert süteménnyel van dolgunk ismét, aminek az állaga és az ízvilága nagyon közel áll hozzám. Nagyon szimpatikus az összetétel és az, hogy szabadon lehet variálni több más, kedves gyümölcsös sütimhez hasonlóan. Kellemes és kényelmes, hogy sokféle formában megsüthetjük az őzgerinctől kezdve a muffinformákon át egy egyszerű tepsiig. Nevezhetjük gyümölcskenyérnek is. Vagy gyümölcsös őzgerincnek. Esetleg csokoládés őzgerincnek? Vagy akár bögrés sütinek.
Könnyen kedvenc vasárnapi süti válhat belőle, próbáljátok ki bátran. Nagy köszönet érte Katának még egyszer!

Hozzávalók az alaphoz, mérőpohár a kefir pohara:
1 nagy kefir
1 pohár cukor
3 tojci
2 pohár liszt
1 sütőpor
fél pohár olaj

Jöhet a rakomány a kedved szerint:
1 nagy marék mazsola vagy bármilyen aszalt gyümölcs
1 tábla finom étcsoki feldarabolva esetleg lereszelve
1 nagy marék dió, mandula, mogyoró durvára törve vagy megőrölve

Kell egy kis fűszerezés, ízlés szerint variálható, ahogy teccik:
2-3 löttyintés nádcukor rum
bourbon vanília
1 citrom vagy narancs reszelt héja és egy kis leve
fahéj
mézeskalács fűszerkeverék, aki szereti
stb.

Az én konyhámban ma így készült az arányokat megtartva és csodás lett:
2 kis pohár kefirem volt, ehhez mértem a többi hozzávalót
2 kis pohár cukor, amiből egy kicsit elcsaltam
2 tojci
3 kis pohár liszt
1 foszfátmentes sütőpor
1 kis pohár olaj vagy felolvasztott vaj
2-3 löttyintés nádcukor rum
1 nagy marék mazsola
1 nagy marék dió durvára törve
bourbon vanília
1 házi(!) citrom reszelt héja és egy kis leve
1 nagyobb banán, de jó lett volna +1

Az összeállításhoz szükséged lesz többek között egy tányérra a banánhoz, egy vágódeszkára, egy nagy késre, egy nagy tálra és egy megfelelő keverőkanálra. Persze gépekkel is apríthatsz, keverhetsz, de kézzel is gyorsan megvan.

1) A mazsolát vagy az aszalt gyümölcsöt egyszer forrald fel a rumban pár perc alatt, majd hagyd, hadd igya fel, amennyi rumot akar.
2) Keverd habosra a kefírt, a tojásokat a cukorral, a sütőporral és a vaníliával.
3) Keverd hozzá a lisztet, majd az olajat. Reszeld bele a citrom héját és egy kicsit a levéből is tégy hozzá.
4) Aprítsd fel a banánt, majd egy villával pépesítesd tovább. Keverd el pár gyors mozdulattal a tésztában.
5) Gurulj át párszor a dión a sodrófával, de azért aprítsd tovább egy nagy késsel. Vagy daráld le. Vágd apró kockára a csokoládét vagy reszeld le, ha úgy gondolod. A rumos mazsolával együtt mindezt keverd a tésztához.
6) Vajjal kikent, belisztezett vagy sütőpapírral kibélelt sütőformában süsd.
7) Először röviden, magasabb lángon, majd közepes lángon süsd kb. 30-40 percig és tűpróbáig alacsony fokozaton. Kis kérget kap. (A nagymamám sütője lassan, de biztosan jár, mint már mondtam... azért figyelj oda a sütésnél.)

Az eredeti adag nem kevés, bizony, csak tepsibe vagy nagy formákba ajánlom. A két kis pohár kefirből is tisztes mennyiséget kaptam: a 24cm-es koszorúformámban szép magas süteményt vehettem ki a sütőből. Kb. 12 muffinhoz az 1 kefir mennyiséget ajánlom.
A kefires pohárban először a száraz hozzávalókat, majd az olajat mértem ki, hiszen rettentően gyakorlatias vagyok...:) Miközben kevertem, én bizony megálltam a 3 pohár liszt után, úgy döntöttem, hogy bár "hivatalosan" 4 pohárnyi dukálna bele, ez az arány remek állagot fog kölcsönözni. És tényleg. Így kissé nedves, morzsás lett a süti. Az összetört banán is nagyban hozzájárul a finom állaghoz, hát még az ízvilághoz. Ígérjétek meg, hogy egyszer kipróbáljátok. A banán után automatikusan, mint egy robotpilóta nyúlok a vaníliához, a rumhoz és a citromhoz. Többszörösen kipróbált íz, nagyon szeretem ismételni és újból átélni az élményt. Most a csokoládéval és dióval együtt bizonyított.

Készíts belőle egészségesebb süteményt:
A lisztnek legalább a felét nyugodtan cseréld ki fehér zabpehely- vagy fehér tönkölyliszttel.
Az olaj helyett extra szűz olívaolajat használhatsz.
A fehér cukor helyett használj sötét nádcukrot vagy gyümölcscukrot, akár csökkentheted is egy kicsit a mennyiségét.
Természetesen joghurttal ugyanolyan finom.

Találd meg a saját ízvilágodat, kísérletezz, mennyi rakományt bír el a tészta. Ha jól tudom, a tészta mennyiségével azonos mennyiséget el kell bírnia. Most nagy hirtelen a következőket tudom összegondolni:

csokoládé, mogyoró, fahéj, amaretto
csokolédé, mogyoró, aszalt szilva, fahéj, rum
csokoládé, mandula, füge, banán, rum
darált mandula, datolya, narancs, banán, rum
darált mandula, vanília, citrom, aszalt vörösáfonya vagy (fagyasztott) bogyós gyümölcsök
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...