Mogyorós-zabpelyhes keksz

Töltött paprika, sült csirke, borsós pulykatokány, gulyás, palacsinta és a keksz. Ez volt az első igazán tavaszi és ajándékkép jó hosszú hétvége menüje. A szokványos ízek mind nagyon jól sikerültek, köszönjük szépen, az utolsó pedig egy új finomság, igazi kényeztetés volt. Főképp nekem, mert leginkább én szeretem a kekszeket.Valójában mogyorós-zabpelyhes-csokoládés-cseresznyés keksz, csak ez címnek túl hosszú lett volna.


Ahogy mostanában sok fogás, ez a keksz is a kamra és mélyhűtő "kitakarítása" jegyében született. Miután az egyik kosaram alján ráleltem a karácsonykor bespájzolt mogyoróra és aszalt cseresznyére, azonnal beindultak a kerekek. Összegondoltam az ízeket, eldobtam kaszát, kapát, bevonultam a konyhámba, szépen elővettem a mérlegem, összegyűjtöttem minden belevalót, csak raktam őket egymás után, méricskéltem és 10 perc múlva már össze is gyúrtam ezt az új tésztát a mandulás-narancsos keksz receptjéből kiindulva. Így gondolkodtam:

Hozzávalók:
10 dkg liszt helyett 7 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt és 3 dkg fehérliszt
15 dkg őrölt mandula helyett 10 dkg őrölt törökmogyoró, 5 dkg zabpehely, 1-2 dkg kukoricakeményítő
4 evőkanál cukor helyett 4 evőkanál barna nádcukor és egy Bourbon vaníliás cukor
10 dkg vaj,
1 kis tojás,
fél tasak sütőpor,
pár csepp mandulaesszencia (vagy aroma) helyett 2 löttyintés Amaretto
10 dkg kandírozott narancshéj helyett 6 dkg apróra vágott étcsokoládé és 4 dkg szintén felaprított aszalt cseresznye
+ 1 csapott kávéskanál őrölt fahéj

1) Összekevertem a száraz hozzávalókat, majd a csokoládéval, cseresznyével, Amarettóval, tojással és lágy vajjal összegyúrtam pár perc alatt.
2) Egy kb. 4 cm átmérőjű hengert gyúrtam belőle, folpack híján egy nejlonzacskóba csavartam és ment a hűtőbe kb. 1 órára.
3) Előmelegítettem a sütőt és először ketté vágtam, majd felkarikáztam a két hengert kb. fél cm szélesen. Kicsit megigazgattam őket, mert a darabos hozzávalóknak köszönhetően kissé megviselte a karikákat a vágás, de nem igyekeztem tökéletes darabokat formálni.
4) A sütőpapírral kibélelt tepsiben röviden, kb. 12 perc alatt megsütöttem, és már szedtem is ki egy tányérra. Nem nőttek meg túlságosan, egy tepsiben is elfértek volna.


A mogyoró, csokoládé, rum, fahéj összeállítás az egyik kedvenc kuglófom alapíze. Az Amarettós üveggel megállt egy pillanatra a kezem a tál felett; haboztam, hogy a mandulalikőr és a mogyoró/fahéj vajon nem fogja-e ütni egymást. Hát, nem. Már a kezemnek is isteni illata volt, mentem is körben az illatmintával csábítani a népeket. Illatos, harmónikus ízű lett, főképp még kissé langyosan az olvadó étcsokoládé kockákkal. És nem utolsósorban finom omlós, pont ahogy egy finom keksztől elvárhatjuk. A mandulás-narancsos keksznél is omlósabb lett annak ellenére, hogy szerintem egy kicsit kevesebb sütőport tettem bele, illetve ez alkalommal kihagytam a szódabikarbónát.
Az őrölt törökmogyoró különösen jól állt neki, mert nem por finomságúra darálták, hanem kisebb, ropogósabb darabkákkal volt teli. A zabpehelyből a Sparban kapható apróbb szeműt választottam.
Elégedetten majszolgattam a feletti örömömben, hogy sikerült egy sokkal egészségesebb kekszet összegondolnom. Jól tűrte a teljes kiőrlésű liszt elég magas arányát és a zabpehellyel együtt viszonylag sok rost került bele. A vajjal fogok még kísérletezni és kipróbálom a 10 helyett a 7-8 dekát és az inkább egy számmal nagyobb tojást. A mogyoró zsírtartalma is elég magas.

A következőt éppen csak megdarált szezám- és lenmaggal, esetleg fügével fogom kiegészíteni. Ezen kívül még az ánizs izgatja a fantáziámat egy jó ideje, de aszalt gyümölcsöt még nem képzeltem hozzá. A recept arányait nagyon szívesen ajánlom, alkossátok meg a saját ízvilágotokat különböző magokkal, aszalt gyümölcsökkel. Teához, kávéhoz, Jó reggelt! helyett reggelire, tízóraira, uzsonnára.