A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pogácsa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pogácsa. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 10., péntek

Túrós pogácsa

Túrós pogácsa vagy inkább rúd - még friss, még meleg

A kedvenc túrós pogácsa receptem igazán pofonegyszerű, még kijegyzetelni sem kell, egy olvasás után megjegyezhető. Úgy tanultam valakitől vagy vadásztam valahol sok évvel ezelőtt, de látom, hogy tele van vele a net - méltán népszerű ... Nagyon ritkán készítem, mert rendkívül zsíros, az egészséges étkezés gondolata itt szóba sem jöhet, akárhonnan is nézem... cserébe viszont nagyon-nagyon finom, porhanyós.

Nos, ebben a receptben talán az a legszembetűnőbb különbség a pogácsákhoz képest, hogy nem kell bele élesztő és ettől egészen más lesz az állaga. Talán porhanyós tésztának nevezhetnénk (igazán ideje lenne beletanulnom a cukrászat szakszókincsébe...)
Egyszer gondoltam egyet - talán tovább lehetne fokozni a kívánt porhanyós állagot - és hozzácsaptam egy kiskanálnyi szódabikarbónát, amitől szellősebb, ám kissé szárazabb lett, így nem javaslom. Ha vállalkozó kedvű vagy, esetleg 1 dkg futtatott élesztőt gyúrj hozzá, majd keleszd kb. 60 percet hideg helyen, pl. az előszobában (ahol manapság ugyanúgy 5 fok van, mint a hűtőben). Ez a módszer már bevált egy hasonló sós süteménynél. Jut eszembe, a kefires lángos tésztáját is a hűtőbe teszem pihenni, ami másnapra majd szétfeszíti az edényét, annyira ki akar futni.
Ti is, vagy csak én csodálkozok rá állandóan arra, hogy 0 fok közelében is milyen remekül kelnek a tészták? Mennyire kell vigyázni pl. a fánknál, ha már egyszer itt vagyunk a farsang közepén ... még a nyújtódeszkát és a kendőt is langyosan tartom és nem győzök a konyhába be- és onnan kirohangálókkal pörölni valahogy így: haszépszalagosfánkotakartokenninenyitogassátokmárannyitaztazajtótmertmegfázikatészta...
Na, szóval, itt remekül bevált a hideg helyen való pihentetés illetve kelesztés.

Hozzávalók:
25 dkg túró
25 dkg vaj (nem margarin)
25 dkg finomliszt
1 csapott teáskanál só
(esetleg 1 dkg futtatott élesztővel is kipróbálhatod)
egy kisebb tojás a kenéshez
a tetejére reszelt sajt, szezámmag, lenmag, mák, köménymag stb.

1) Nem baj, ha a túrót és a vajat már korábban kiveszed a hűtőből. Szorgalmasabbak áttörhetik a túrórögöket előre.
2) Gyúrd össze a hozzávalókat: kezdheted talán azzal, hogy a vajat elmorzsolod a liszttel, majd hozzágyúrod a sót és a túrót, míg egyneművé nem válik a gombóc.
3) Ezt beteheted a hűtőbe pihenni, de akár azonnal felhasználhatod: nyújtsd kb. ujjnyi vastagra és szaggasd a kedved szerint.
4) Már a szaggatás előtt előkészítheted a tetejét: egy kisebb tojást vagy annak a sárgáját verj simára egy kicsi tejjel és sóval, mázold be vele a tetejét, majd hintsd meg valamivel a felsoroltak közül. Az én kedvencem a szezámmag - nagyon kellemes, ahogy ropogósra sül a pogi tetején. Azért is készíthetem elő a tészta tetejét, mert ez esetben nem hagyományosan kerek pogácsa kiszúró formát használok, hanem kb. 2x2 centis kockákra vágom a tésztát egy nagy késsel. Ennek az élét minden vágás után letisztítom és belisztezem, mert igencsak ragacsos így minden.
Persze utólag is díszítheted a pogik tetejét, ahogy teccik.
5) Sütőpapírral bélelt tepsin elég lesz kicsi helyet hagyni a pogik között, mert nem fognak megnőni az élesztő híján. Felforrósított sütőbe csúsztatom és gyorsan megsütöm, már amennyire a nagyanyám sütője képes gyorsan sütni. Vigyázz, ne szárítsd ki.

Frissen, melegében tálald, nem érdemes sokkal előbb elkészíteni. Ilyen hideg téli napokon nekem külön élmény bekapcsolni a sütőt és várni, amíg kisül belőle valami finomság.
Csodás borkorcsolya, harapnivaló, csak nagyon illékony a természete. Ekkora adagból én kb. 4-5 személynek készítenék egy estére nassolnivalót, hogy ne feküdje meg senki pocakját. A jelentkezők száma szerint könnyedén növelheted a mennyiséget. A pogácsák tetejét is színesítheted a különböző díszítésekkel, hogy válogathasson mindenki a kedvére. Kellemes sütögetést kívánok.

2011. október 11., kedd

Sajtos pogácsa a Márkus Pista feleségétől

Kicsi lányként megtanultam már, hogy ha elhangzik a neve a konyhában, pogácsát fogunk sütni, ám a "Márkus Pista feleségéről" csak egy nagyon halovány emlékképem van, mert talán egyszer ha találkoztunk. Annál inkább megvan egy fotó, egy már színes fotó, amin még tupírozott kontyot visel. Belém égett a képe, míg tűnődve nézegettem: ő a sajtospogácsa tudója... Gyermekkorom óta kísér ez a pogácsa - csodálatos dolog a sütő előtt ólálkodni, térülni, fordulni, belesni az üvegen. Az ember lányának még a bőre alá is úgy bekúszik az a csodás, friss, sajtostészta illat, hogy már a levegőbe is jó volna beleharapni...
Hát, előkerült. a fotó fekete-fehér, de a mosoly a konty alatt megvan. Ez itt a Márkus Pista és a felesége Eszter lányukkal. Jobbra az Anyukám, a bal alsó sarokban az a szőke maszat én vagyok.
Így igazi családi klasszikussá vált számomra a Márkus Pista feleségének a receptje az elmúlt 35 évben. Persze nagyon hasonló a sajtos pogácsa receptek többsége, de hát ugye ott vannak az arányok meg a tapasztalat. Kizárólag a füstölt sajtot vontam be változtatásképp, Isten ments, hogy változtatni merjek rajta, egészséges életmód ide vagy oda. Ez egy levédett recept, kérem szépen. Jó minőségű alapanyagokból finom pogira számíthatunk. Hozzávalók: 70 dkg finomliszt 1 pohár 12%-os tejföl (17,5 dkg) 25 dkg vaj (nem, nem margarin, vaj) 2 tojás kb. 2 csapott teáskanál só minimum 10-10 dkg sima és füstölt sajt 5 dkg élesztő 2 dl tejben egy kis cukorral felfutatva. 1) A lisztet szitáld bele egy tálba, ha van kedved, és lehetőség szerint tartsd melegen, mert majd ez is segíti a kelést. Tedd hozzá a sót, egy tojást, a tejfölt, a puha vajat kockázd fel, a sajtok felét reszeld bele. 2) A felfutott élesztőt add hozzá egy kis tejjel, de ne öntsd hozzá az egészet. Gyúrd az egészet addig, amíg homogén, rugalmas tésztát kapsz. 3) Kelesztőtálban szoktam altatni, és hagyom, hogy kipukkanjon a keletkező gázoktól a tál fedele, de persze egy konyharuhával letakart tál is megfelel. Tedd langyos helyre és hagyd, hogy a duplájára keljen. 4) Jól összegyúrom a lisztezett gyúródeszkán és saját perverzióm, hogy ezt a tésztát is hajtogatom egyszer. Finomabb lesz tőle. Kb. 1-1,5 cm vastagra nyújtom, a másik felvert tojással megkenem és ráreszelem a sajtok másik felét egy kicsit félretéve, amit aztán finoman rálapogatok a tésztára, hogy a szaggatásnál ne potyogjon le. 5) A lepotyogott maradékot - ami nálam sosem több egy fél marék tésztánál ennél a mennyiségnél sem - összegyúrom és megismétlem a műveletet. Az utolsó darabokat meghagyom háromszögnek, csillagnak, kiskutyának, kismadárnak, félholdnak, ahogy kijön. 6) A tepsiben kellő távolságban csücsülnek zsírpapíron és a lényeg, hogy még hagyni kell őket kelni, ha teheted, legalább egy fél óráig. Megéri. 2 tepsi lesz belőle és míg az első sül, a második tepsi ott pihen a sütő tetején, ezért ez mindig szebb lesz. 7) Szép aranybarnára sütöm közepes álláson először 180 körül, majd félidőben mérsékelve a lángot. Mivel 2 tepsit is kitesz az adag, kizárólag vendégek érkezésével készül manapság a mi házunk táján. Akkor meg olyan gyorsan el tud fogyni, hogy csak na... Persze frissen a legjobb, de nincs is túl sok esélye megmaradni, ezért nem is nagyon tudom, milyen másnaposan. Bizony láttam már olyat, hogy szaggatás után valaki az összes pogácsát egyenként henger alakúra formázgatta, külön-külön kente meg tojással és szórt rá reszelt sajtot. Ez nagyon szép dolog, beleadták a szívük, lelkük és biztosan nem lesz tojásos a pogi oldala, amitől meg nem kelne meg... Én a szaggatásnál koránt sem igyekszem tökéletes köröket alkotni, sőt játszom is az érdekesebb alakokkal. Persze a legtöbb pogácsám valóban pogácsa alakú, de nem röstelkedek, ha egy picike lemarad az oldaláról. Előre megkenem és besajtozom a tésztát, mint olvashattátok és inkább igyekszem minden lépésnél letörölni a forma oldaláról a ráragadt masszát és lisztbe tunkolni azt, majd egy határozott mozdulattal kiszaggatom a pogikat. Ez nem lehet probléma a kb. 3 cm átmérőjű vagy annál nagyobb pogácsaformáknál. A kedvencünk a kb. 2 cm-es forma, mert olyan finom ropogósra sülnek a picikék, de borzasztó szaporátlan. Tégy, ahogy teccik. Válassz akár csillagformát vagy vágd háromszögekre a tésztát. Háááát, el tudom képzelni, hogy eleddig nem mondtam neked sok újat, kedves olvasó, de most jó eséllyel megpróbálom: a szaggatásnál az utolsó darabot a nagymamám és édesanyám is úgy hívja, hogy "popstánkutya" :))) Vagy amelyik eldől sütés közben. Na, erre varrjál gombot.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...