Boszorkánypogácsa

Kép Katától, egy boszorkánypogácsa rajongótól.  Köszönet érte!

Íme, a beígért boszorkánypogácsa, ami szerintem nem más mint egy kissé átgondolt linzerkarika. Vajon melyik születhetett előbb? Mindenesetre aki lusta linzerkarikákkal bajlódni - ami szép, szép, de kissé macerás -, annak szívesen ajánlom.

Még karácsony előtt készült, de nem kifejezetten karácsonyi sütemény. Mire idáig jutottam, már a böjt is beköszöntött, szóval nem biztos, hogy jókor ajánlom ezt a sütit, mert nagyon kalóriadús, cserébe azonban nagyon finom. Viszont megkedvelem az összaállítás módját, így lehet, hogy ki fogok kísérletezni egy ennél sokkal egészségesebb tésztát zabbal és kókuszzsírral, amit aztán bátrabban kapkodok majd be. Mert ezek a falatkák nem csak mutatósak, hanem kapósak is.

Hozzávalók a linzer alaptésztához:
30 dkg finomliszt
20 dkg vaj (nem margarin)
10 dkg porcukor vagy nyírfacukor
1 zacskó Bourbon vanília vagy egy rúd vanília kikapart belseje (nem Vanillincukor)
1 tk sütőpor, ha lehet foszfátmentes pl. az Alnaturától
1 kezeletlen citrom reszelt héja (most van az ideje)
1 tojássárgája + a fehérje (vagy 2 kisebb tojás)
kb. 1 ek rum (nádcukorból)
2-3 marék felaprított vagy ledarált dió
házi sárgabaracklekvár vagy meggy (vagy ribizli?)

1) A vajat vágd fel és hagyd egy kicsit puhulni, hogy könnyebben összegyúrd a hozzávalókat a tojásfehérje, a dió és a lekvár kivételével.
2) Csomagold folpackba vagy zárd egy műanyag tálba a gombócot és tedd a hűtőbe.
3) Min. 30 percet, de inkább többet hagyd pihenni, majd lisztezett deszkán nyújtsd ki a tésztát úgy egy centi vastagra. Azt vágd egyforma csíkokra és a csíkokat kb. egyforma kis kockákra, hogy egyformák legyenek a pogácsáid.  Igyekezz gyorsan dolgozni, azonnal felpuhul a tészta a kezed melege alatt.
4) Készítsd elő a tojásfehérjét és a felaprított diót. Formázz a tésztadarabokból golyót, majd az ujjaddal készítsd egy mély lyukat a közepébe. A golyót az ujjadon tartva mártsd bele azt a tojásfehérjébe, majd hempergesd meg jól a dióban. Így a legegyszerűbb ezt kivitelezni. Mehetnek a sütőlapra.
4) Óvatosan süsd, már nem emlékszem, de talán 20 percig. Vigyázz, a forró sütőlapon tovább sül, ha ki is vetted a sütőből.
5) Még forrón kanalazz lekvárt a lyukakba.

Tudom, csak ismételgetem, de a vanília-rum-citrom kombó nagy kedvenc, egyszerű, mégis kifinomult ízkombináció. Ebben a kicsi, akár hétköznapinak látszó sütiben ott van még a dió és a sárgabarack - ennyi íz ilyen kicsi helyen és ilyen finom állagban.
Sokáig finom, már ha marad belőle. Hiába a gombóc forma, kekszként és nem csak süteményként gondolhatunk rá, így reggeli is válhat belőle vagy vasárnap délutáni kényeztetés, vendégváró, de egy ünnepi asztalon is megállja a helyét.
Gondold tovább narancshéjjal, amarettóval és mandulával, mogyoróval és fahéjjal, különböző savanykás lekvárokkal. Belereszelt csokoládéval (nem kakaóporral) és meggylekvárral.... Mint a többi linzernél, a kedved szerint. 

Vaníliás, narancsos, csokoládés, kókuszos és mogyorós linzer

Az utolsó darabok új év első napján

Bár a karácsonyi ünnepeket már a hátunk mögött tudhatjuk, én azért csak leírom a linzeres esténk történetét. Mert ilyenkor van ideje a sok szép sütikiszúró formának a szívekkel kezdve, a csillagokon át az angyalokig, aztán ott a rénszarvas, a madárka, Malacka és Tigris vagy akár egy viziló - nem is sorolnám, mert nem kifejezetten karácsonyi minden darab. Én úgy készültem, hogy csinálunk majd vaníliás szíveket, csokis csillagokat, mogyorós holdakat - milyen szépen is fognak mutatni ... - de a főkosztos egyszer csak odahordta a dobozból az összes formát. Szuper.
Mert jött a kérés: csináljunk sokfajta linzert! Ok, mondtam, akkor hajrá, álljunk csak neki, mert este fél hat felé jár már az óra - miután legyúrtam 6 fajta tésztát a mézeskaláccsal bezárólag. Így történt, hogy bár 2 adagot megfeleztem, 4 íz lett belőle, kb. 4 hónapnyi vajfogyasztásunk mennyiségét gyúrtam a tésztákba, összesen 70 dekát és éjjel 2-kor kerültünk végül ágyba. Bocsánat, készült még egy egy hetedik fajta is, a boszorkánypogácsa, amiről majd külön számolok be, úgyhogy adjatok hozzá + 20 deka vajat és + 1 hónapot!
Én mondtam ... :) nagyon kedves időtöltés, nagyon finom, nagyon karácsonyi a sok finomságos illat, de ennyi tésztát 4-5 óra eltelte után már csak robotszerűen tudsz kinyújtani, kiszúrni, óvatosan tepsire emelni, majd megsütni, szárítani, ragasztani, bla-bla-bla ... Nem, nem mi ettük fel az ipari mennyiségű kekszet, karácsonyi ajándék vált belőlük.
A linzertészta receptjével, tudom, nem mondok újat, csak elmesélem, én hogyan csinálom. Először is maradok a klasszikus 3-2-1 liszt-vaj-cukor aránynál. Utána jön minden más, amit hozzá tudsz képzelni. Nekem a vanília-citrom párosítás az alfa és az omega a kötelező házi sárgabaracklekvárral. Utánozhatatlan ízkombináció.

Hozzávalók a linzer alaptésztához:
30 dkg finomliszt
20 dkg vaj (nem margarin)
10 dkg porcukor vagy nyírfacukor
1 zacskó Bourbon vanília vagy egy rúd vanília kikapart belseje
1 tk sütőpor
1 kezeletlen citrom reszelt héja
esetleg 1 tojássárgája, de szerintem elhagyható
esetleg egy marék felaprított dió
házi sárgabaracklekvár

1) A vajat vágd fel és hagyd egy kicsit puhulni, hogy könnyebben összegyúrd a hozzávalókat.
2) Csomagold folpackba vagy zárd egy műanyag tálba a gombócot és tedd a hűtőbe.
3) Min. 30 percet hagyd pihenni, majd lisztezett deszkán szaggass páros számú kekszformát. Ha dióval szeretnéd díszíteni, minden másodikat, vagy a lyukas közepű korongokat kend meg egy kis tojásfehérjével és hintsd meg dióval. Érdemes csak a tészta felét, harmadát elővenni, mert hidegen könnyebb vele dolgozni. Azonnal felpuhul a kezed melege alatt.
4) Röviden süsd, 10-12 percig. Vigyázz, a forró sütőlapon tovább sül, ha ki is vetted a sütőből.
5) Még melegen ragaszd össze lekvárral.

Narancsos linzer:
a citrom helyett egy kezeletlen narancs héját reszeld bele finoman
házi narancslekvárral az igazi

Csokoládés linzer:
hagyd el a citrom héját
10 dkg jó minőségű, min. 50%-os reszelt étcsokoládé (nem kakaópor)
barack-, narancslekvárral vagy valamilyen csokoládékrémmel ragaszd össze

Kókuszos:
ez a legegyszerűbb, gyúrj hozzá kb. 10-15 dkg kókuszreszeléket a kedved szerint
ezt én nem ragasztottam össze semmivel, de valamilyen kókuszos, fehér csokis krémet főznék 

Mogyorós, a kedvenc:
hagyd el a citrom héját
10 dkg őrölt törökmogyoró
2 tk fahéj vagy ha szereted, mézeskalács fűszerkeverék, mindenesetre nagyon jól áll neki, ha fűszeres
Nutellával(!!!) ragasztottam...

Jut eszembe ... ismeritek a Meggle joghurtos vaját? Csak ajánlani tudom: a szokásos 80% helyett csak 60% a zsírtartalma, ami, valljuk meg, elég jelentős különbség, már ha vajpártiak vagytok, mint én. Csak vajat és joghurtot tartalmaz és nagyon finom. (A Sparban és a Metroban kapható.) Bár linzersütéshez épp nem javaslom, ha meg akarod tartani az eredeti arányokat.

A sütikiszúró formák már a helyükön, a szép fadobozban pihennek egészen jövő karácsonyig, amikor újra  főszerephez jutnak. Igen, linzert sütni ritka és kivételes alkalom, amikor a finomságok oldalára billen el a mérleg nyelve. Ilyenkor ne is gyötörd magad az egészséges életmód gondolatával. Kellemes, illatos élményeket kívánok.

Áfonyás, diós, csokoládés zabpehelykeksz

Bár a rozmaringos csirkecomb is elkészült a finomságos balzsameceten párolt káposztával, megint csak az utolsó fogás kerül ide a blogra, mert úgy vélem, az előzőekkel nem sok újat mondanék. Csak röviden, gyorsan, ahogy ez a keksz is elkészült hirtelen az itthon fellelhető hozzávalókból. Természetesen az eddigi zabpelyhes kekszek mintájára. Finom volt, igencsak illékony természetű és naaagyon egészséges. Kivételesen nem is ragozom túl sokat.

Hozzávalók:
10 dkg zabpehelyliszt
10 dkg durvára vágott dió
5 dkg zabpehely
4 evőkanál nyírfacukor
10 dkg vaj
1 kis tojás
6 dkg apróra vágott, finom, 60-80%-os étcsokoládé
4 dkg szintén felaprított aszalt vörösáfonya
kb. 2 csapott kávéskanál (lehetőleg foszfátmentes) sütőpor
2 löttyintés Amaretto
1 csomag Bourbon vanília
1 csapott kávéskanál őrölt fahéj

1) Semmi újdonság: mérd ki a hozzávalókat, kicsit olvaszd meg a vajat, aprítsd fel, amit fel kell aprítani és egy perc alatt alaposan gyúrj össze mindent.
2) Sütőpapírt vagy nejlonzacskót teríts ki és készíts egy kb. 4-5 cm átmérőjű kerek rudat - nem kell nagyon szépen -, tekerd bele a papírba/nejlonba, tedd be a hűtőbe, majd feledkezz el róla és közben főzd meg például a levest.
3) Elég, ha kb. 1 órát pihen. Közben forrósítsd fel a sütőt és bélelj ki egy sütőlapot papírral. A rúdból vágjál 5-10 mm-es karikákat, ahogy teccik. Kissé borzas lesz a darabos hozzávalóktól, de szerintem ez rendben van. Igazítsd meg őket, ha a szépérzéked úgy diktálja. Úgy pakolj, hogy egy kissé meg fognak nőni. 10-12 perc alatt süsd meg őket, de vigyázz velük. Előbb vedd ki a sütőből, mint hogy szárazra sülnének. Ha egy kicsit be tudod nyomni a puha tetejét, akkor jó lesz. Vedd ki a sütőből és hagyd még őket pár percig, hadd száradjanak a forró sütőlapon.

Ha vendégeket vársz, süsd meg az érkezésük előtt, mert az illatélmény is csodás. Egészséges reggeli, nasinak kitűnő. Állj neki nyugodt szívvel, variáld kedvedre az arányok megtartásával és utána nem nagyon fogsz bolti zabpehelykekszet vásárolni, inkább dupla adagot sütni. Nem szoktam ilyet csinálni, de vélem, hogy fagyasztható az összegyúrt alapanyag. Két rövidebbre formált rudat biztosan el tudsz süllyeszteni a mélyhűtődbe bármikor. 

Ismét a mogyorós kekszről vagy inkább a zabpehelylisztről

Egyetlen tojás árválkodott a hűtőben tegnap délután, így álltam neki sütit sütni. Aztán kiderült, hogy a fehérlisztes dobozom teljesen üres, no de ez sem tartott vissza. Így született meg a narancsos-mandulás és mogyorós-zabpelyhes keksz egy újabb variációja, a narancsos, csokis, mogyorós keksz, amit valójában azért jegyzek le, mert csak zabpehelylisztem volt idehaza. És igazán nagyon finom porhanyós lett még a véletlenül kihagyott kukoricakeményítő ellenére is. És ez nagyon tetszik.

Szóval az eredeti recepthez képest a változtatás ennyi volt:
Csak 12 dkg őrölt mogyoróm volt,
ezért 10 helyett 13 dkg zabpehelyliszt került bele.
Kb. 5 dkg kandírozott narancshéjam volt,
amit kiegészítettem 5 dkg mazsolával 50%-os étcsokival, amit kockára vágtam.
Így ízesítettem tovább:
1 zacskó Bourbon vaníliás cukor,
egy elég nagyra sikeredett löttyintés az Amarettóból,
kb. egy kávéskanál őrölt fahéj.

A zabpehelyliszt külön figyelmet érdemel. Nem csupán azért vettem meg az 1 kilós kiszerelésben kapható lisztet, mert Béres Alexandra mosolygott rám meggyőzően a zacskóról, hanem mert régóta ismerős a zab kedvező hatása. Régen, úgy 10-15 éve szinte csak az úgynevezett zabpehelykockának nevezett kenyeret ettük és azóta tudom, hogy a tönkölylisztek mellett érdemes belecsempészni a zabot legalább néha az étrendbe. Hozzáteszem, elég szimpatikus az, amit eddig tőle hallottam az egészséges étkezés és az egészség mint olyan kapcsán.

Rákerestem a neten és, no lám, mit találtam elsőre, Alexandra leírását, aki nyilván dietetikusokkal karöltve tárja elénk az igazságot: igaz, a zabpehelyliszt hasonlóan magas tápértékű, "(Mindezen tulajdonságok együttes hatása révén) kevésbé emeli meg a vércukorszintet, mint más gabonafélék (alacsonyabb a GI-je)." Ez a lényeg, de érdemes végigolvasni a leírást.
Azt is megtudtam, hogy a keményítővel csínján kéne bánnom és ez nem is lesz nehéz egy ilyen finoman porhanyós zabpehelylisztes keksz után. Legközelebb a lisztet zabpehellyel fogom dúsítani a ropogós állag kedvéért.
Erről az jut eszembe, mennyire megragadott, amikor Stahl Judit fogta a pehelymixet, kissé megpirította majd ledarálta a banánkenyeréhez. Most én is kísérletezni fogok és az árpapehellyel is szeretnék megismerkedni.


Igaz, zabpehelylisztes habarással nem lesz pontosan ugyanolyan a tökfőzelék, mint a tüskeszentpéteri fehérliszttel, de jó érzéssel tálalom. A fehér, azaz nem teljes kiőrlésű tönkölylisztet ajánlom azoknak, akik nem tudnak megbarátkozni ezzel, de akár kísérletezhetnek is a lisztek különböző arányú keverékeivel.

Mogyorós-zabpelyhes keksz

Töltött paprika, sült csirke, borsós pulykatokány, gulyás, palacsinta és a keksz. Ez volt az első igazán tavaszi és ajándékkép jó hosszú hétvége menüje. A szokványos ízek mind nagyon jól sikerültek, köszönjük szépen, az utolsó pedig egy új finomság, igazi kényeztetés volt. Főképp nekem, mert leginkább én szeretem a kekszeket.Valójában mogyorós-zabpelyhes-csokoládés-cseresznyés keksz, csak ez címnek túl hosszú lett volna.


Ahogy mostanában sok fogás, ez a keksz is a kamra és mélyhűtő "kitakarítása" jegyében született. Miután az egyik kosaram alján ráleltem a karácsonykor bespájzolt mogyoróra és aszalt cseresznyére, azonnal beindultak a kerekek. Összegondoltam az ízeket, eldobtam kaszát, kapát, bevonultam a konyhámba, szépen elővettem a mérlegem, összegyűjtöttem minden belevalót, csak raktam őket egymás után, méricskéltem és 10 perc múlva már össze is gyúrtam ezt az új tésztát a mandulás-narancsos keksz receptjéből kiindulva. Így gondolkodtam:

Hozzávalók:
10 dkg liszt helyett 7 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt és 3 dkg fehérliszt
15 dkg őrölt mandula helyett 10 dkg őrölt törökmogyoró, 5 dkg zabpehely, 1-2 dkg kukoricakeményítő
4 evőkanál cukor helyett 4 evőkanál barna nádcukor és egy Bourbon vaníliás cukor
10 dkg vaj,
1 kis tojás,
fél tasak sütőpor,
pár csepp mandulaesszencia (vagy aroma) helyett 2 löttyintés Amaretto
10 dkg kandírozott narancshéj helyett 6 dkg apróra vágott étcsokoládé és 4 dkg szintén felaprított aszalt cseresznye
+ 1 csapott kávéskanál őrölt fahéj

1) Összekevertem a száraz hozzávalókat, majd a csokoládéval, cseresznyével, Amarettóval, tojással és lágy vajjal összegyúrtam pár perc alatt.
2) Egy kb. 4 cm átmérőjű hengert gyúrtam belőle, folpack híján egy nejlonzacskóba csavartam és ment a hűtőbe kb. 1 órára.
3) Előmelegítettem a sütőt és először ketté vágtam, majd felkarikáztam a két hengert kb. fél cm szélesen. Kicsit megigazgattam őket, mert a darabos hozzávalóknak köszönhetően kissé megviselte a karikákat a vágás, de nem igyekeztem tökéletes darabokat formálni.
4) A sütőpapírral kibélelt tepsiben röviden, kb. 12 perc alatt megsütöttem, és már szedtem is ki egy tányérra. Nem nőttek meg túlságosan, egy tepsiben is elfértek volna.


A mogyoró, csokoládé, rum, fahéj összeállítás az egyik kedvenc kuglófom alapíze. Az Amarettós üveggel megállt egy pillanatra a kezem a tál felett; haboztam, hogy a mandulalikőr és a mogyoró/fahéj vajon nem fogja-e ütni egymást. Hát, nem. Már a kezemnek is isteni illata volt, mentem is körben az illatmintával csábítani a népeket. Illatos, harmónikus ízű lett, főképp még kissé langyosan az olvadó étcsokoládé kockákkal. És nem utolsósorban finom omlós, pont ahogy egy finom keksztől elvárhatjuk. A mandulás-narancsos keksznél is omlósabb lett annak ellenére, hogy szerintem egy kicsit kevesebb sütőport tettem bele, illetve ez alkalommal kihagytam a szódabikarbónát.
Az őrölt törökmogyoró különösen jól állt neki, mert nem por finomságúra darálták, hanem kisebb, ropogósabb darabkákkal volt teli. A zabpehelyből a Sparban kapható apróbb szeműt választottam.
Elégedetten majszolgattam a feletti örömömben, hogy sikerült egy sokkal egészségesebb kekszet összegondolnom. Jól tűrte a teljes kiőrlésű liszt elég magas arányát és a zabpehellyel együtt viszonylag sok rost került bele. A vajjal fogok még kísérletezni és kipróbálom a 10 helyett a 7-8 dekát és az inkább egy számmal nagyobb tojást. A mogyoró zsírtartalma is elég magas.

A következőt éppen csak megdarált szezám- és lenmaggal, esetleg fügével fogom kiegészíteni. Ezen kívül még az ánizs izgatja a fantáziámat egy jó ideje, de aszalt gyümölcsöt még nem képzeltem hozzá. A recept arányait nagyon szívesen ajánlom, alkossátok meg a saját ízvilágotokat különböző magokkal, aszalt gyümölcsökkel. Teához, kávéhoz, Jó reggelt! helyett reggelire, tízóraira, uzsonnára.

Sajttorta Ramsay után

Figyelem ezt a fenegyereket, tetszik, hogy a filozófiája az egyszerűségen és a jó minőségen alapul, no és persze a gondosságon. Így könnyen eltekintek a színháztól, amit a képernyőn rendez. Van egy bloggerünk is, aki odaadóan követi a receptjeit, itt lehet nyugodtan vadászgatni anélkül, hogy kapkodni kellene a fejünket a mester mozdulatai után.

A szokványos felépítés után nagyon üdítően hatott ez a kisebb metamorfózison átesett csízkéjk, amit két szokásos f*** között, a tőle megszokott eléggé színpadias hangulatban dobott össze Gordon.
Máris tervezgetem, hogy végre beszerzem a pont erre a célra szánt, régóta vágyott Y poharakat. Ugyanis a pohárban kínált desszertek nagyon tetszenek.

( Partycaesar )

Azt hiszem, megtaláltam a receptet, valaki lejegyezte No Bake Berry Cheesecake néven. Emlékeim szerint a műsorban citromot nem facsart a krémbe, a morzsát sokkal finomabbra darálta, a gyümölcskorona pedig szaftosabb volt ennél. Én így idézem fel azt a fél percet, amiben összevágták az egész műveletet. Az arányokat magam alkottam meg a receptek átolvasása után:

Hozzávalók:

A morzsához:
2 ek cukor, akár barna nádcukor
3 dkg vaj
egy csomag zabfalatok keksz

A krémhez:
25 dkg krémsajt (Philadelphia vagy Mascarpone)
1 vaníliarúd
5-6 dkg porcukor
2 dl tejszín felverve

Az öntethez:
2 ek cukor
bogyós gyümölcsök, pl. áfonya, eper, málna
áfonyalikőr

1) A kekszet törd vagy daráld finom morzsává.
2) Karamellizáld a cukrot egy serpenyőben és dobd rá a vajat.
3) Pirítsd egy kicsit tovább a kekszmorzsával, míg a morzsát egyenletesen bevonja a karamell.

4) Keverd össze a krémsajtot a vaníliarúdból kikapart vaníliával és az átszitált porcukorral egy mély tálban.
5) Egy külön tálban verd keménnyé a tejszínt, majd keverd bele krémsajtos keverékbe.

6) A gyümölcsszószhoz egy serpenyőben karamellizáld a cukrot.
7) Forgasd át a karamellben a gyümölcsöt. Ezt előtte aprítsd fel a kedved szerint.
8) Öntsd nyakon a likőrrel és forrald egy kicsit együtt.

9) Ramsay eredetileg kis adag, kb. 2-3 evőkanálnyi krémet tett egy tányér közepére egy formába. Ezt egy kicsit megmelegítette pisztollyal és lehúzta a gyűrű alakú formát. Persze úgy maradt. Meghintette pár kanálnyi morzsával és körbefogta a gyümölcsmártással. Díszítésként citromfűlevelet tűzött rá.
10) Én pohárban képzelem el. Alulra gyümölcsszószt kanalazok, erre kerül a sajtkrém, amit morzsával megszórok.
11) A szokásos kekszalap, sajtkrém, gyümölcs(szósz) rétegek tortaformaként is remekül működhetnek. Ebben az esetben dupla adagot készítenék a kekszmorzsából.

Az én egyik filozófiám, hogy csak olyan receptet jegyzek fel, amit már kipróbáltam, végigcsináltam, megkóstoltam, "megemésztettem". Ez az első, amivel kivételt teszek, alig várom az első próbát.

Mandulás-narancsos keksz

Kb. egy fél éve olvastam ezt a keksz receptet Dolce Vitánál és azóta várt szépen a sorban. Most, hogy eljött az Adventtel az első hó - nem is akármilyen, olyan igazi, mesebeli - ez volt az első gondolatom, amikor egy finom és illatos süteményt képzeltem az asztalra a tea mellé. Gyorsan és könnyen összeállítottam, a sütés is gyorsan ment, finom és illatos lett, pont ahogy elképzeltem. És a készen kapható kekszek persze labdába sem rúghatnak.


Itt az eredeti recept:

Hozzávalók:
10 dkg liszt,
15 dkg őrölt mandula,
4 evőkanál cukor,
10 dkg vaj,
1 kis tojás,
fél tasak sütőpor,
pár csepp mandulaesszencia (vagy aroma),
10 dkg kandírozott narancshéj

1) Gyúrjuk össze a tészta hozzávalóit (lágyabb lesz, mint a hagyományos vajas tészta, ha nagyon ragad, kis lisztet tegyünk még hozzá)
2) Gyúrjunk két hengert belőle, folpackozzuk le, tegyük a hűtőbe 1 órára
3) Melegítsük elő a sütőt 180 fokon
4) Karikázzuk fel a hengereket, fél cm szélesen (nem lesz szép sima a vágási felület, a végeredmény kicsit borzas lesz, hasonló mint pl. egy kókuszos habcsók), tegyünk sütőpapírt egy tepsibe, egymástól kellő távolságra helyezzük el a karikákat, kb. a duplájára terül szét. 10-12 percig süssük.

Egy pár dolgon változtattam: a sütőpor felét szódabikarbónával cseréltem ki, a 10 dkg liszt egy részét, egy evőkanálnyit, kukoricakeményítővel helyettesítettem az ígért porhanyós állag további reményében. A cukor fele sötétbarna nádcukor volt, mandulaesszenciám pedig nincs. Gondolkodtam egy löttyintés Amarettón, aztán végül kimaradt. Ártani nem árthat az ízének, legközelebb közelebb teszem azt az üveget, hogy biztosan belekerüljön az a löttyintés. Csak egy hengert készítettem, amiből másfél sütőlapnyi keksz került ki.


A keksz állagával több mint elégedett voltam, a liszt őrölt mandulával való helyettesítés csak üdvözölni tudom. Mégis tovább gondolnám az összetételt, talán nem megy nagyon a rovására: esetleg egészségesebb kekszet készíthetünk, ha a liszt felét teljes kiőrlésű tönkölyliszttel helyettesítjük. Legközelebb, teszem azt, karácsony táján, a kandírozott narancshéj felét étcsokoládé darabokra cserélem. Az őrölt mogyorót is ki fogom próbálni. A gesztenyeliszt hasonlóképp izgatja a fantáziámat egy jó ideje, most talán a karácsony ad alkalmat arra, hogy kipróbáljam. Igen, be is kerül a karácsonyi menübe.