Napraforgómag-szezámmag kence

 

Egy nem feltétlenül sokatmondó kép

 

Vegán vagy hamis tepertőkrémnek is hívják, ezzel hívta fel magára a figyelmemet.... mert hogy még mindig szeretem, illetve csak szeretném a finom(!) töpörtyűt. Mégsem eszem, mert nem találok igazán jót, illetve nem is igazán pártolom mondjuk épp nyáron a fogyasztását. Valójában évek óta nem ettem, csak csipegettem pár darabot, ha valahol akadt rá alkalom. 

Tisztán emlékszem, ahogy Édesanyám anno az egyik legtöbbet járatott konyhai "kütyün", a húsdarálón(!) darálta le a töpörtyűt a hagymával együtt és én nagy érdeklődéssel szemléltem a műveletet, ahogy mindent összeken a zsír és vártam a finom végeredményt.... még most is emlékszem az ízére ...

Akkoriban még teljesen hiányoztak a palettáról, a miénkről biztosan, de ma szeretem a magkrémeket. Jó pár bizonyított már nálam, illetve mindig érdeklődéssel kóstolom meg, ha valaki készít egy számomra ismeretlen magkrémet. Múlt héten is így történt, amikor a reggelinél mint egy kislány toporogtam a széles, a házigazdák által szívből előkészített és igazán kedvesen felkínált választék mellett..... minden érdekelt. "Ez mi?" - érdeklődtem egy kis tálban fényesen csillogó, nyilvánvalóan házi készítésű, ám kinézetre majdnem semmitmondó barna kencét fürkészve. "Hamis tepertőkrém. Vegán. Nagyon finom." Ááá, hát eljött az ideje, hogy végre megkóstoljam, itt és most... ugyanis pont ezt az új kencét készülök elkészíteni több hete és már keresgéltem is inspirációt.

Azonnal megkóstoltam és tudtam, hogy nem kell tovább keresem, érzek mindent. Megérkeztem. 

Ma végre elkészült az én konyhámban is és szinte szertartásosan ettem pár szelet kenyérrel, a nagyon kedves szomszédomtól kapott, édesre érett paradicsommal .... hát, nagyon örülök és örömmel  osztom meg én is, amit készítettem a sok további elérhető recept mellett.

Még egy pillanatra visszatérve ahhoz a bizonyos múlt heti reggelizőasztalhoz, persze megkérdeztem, hogy "Ésmivanbenne?" Egyszerre két meglepő dolgot hallottam és még egyet, amire nem számítottam: a pirított és megőrölt napraforgó mag (eddig ok) mellett van bent szezámmag is. Eddig ilyen kombinációról nem olvastam. "És margarin" És akkor, gondolom, a mélytengeri búvárok alaposságával a szemeimből olvasva gyorsan hozzátette próbálván menteni a helyzetet, "...de lehet bármilyen zsiradék ízlés szerint". Ok, ez így kerek, egyformán gondolkodunk, én is olyat adok majd hozzá, amilyet szeretnék. "És egy kis szójaszósz." Tényleg? Nahát.... 

Ez volt tehát az én inspirációm és innen indultam  tovább ma a konyhámban. Ez lett belőle és alig tudtam abbahagyni....

Hozzávalók (amiket nem méricskéltem, de igyekszem leírni)

kb 10dkg hántolt napraforgó mag
kb 10dkg szezámmag
kb 2 evőkanálnyi ghí, amit én készítek itthon
egy kisebb löttyintés szójaszósz
kb egy fél mokkáskanál sót tettem bele, de nekem kicsit sok lett

1. A napraforgó és szezámmagot külön-külön megpirítottam egy csak erre a célra használt, sokat látott serpenyőben, folyamatos kevergetés mellett. Amikor megpirult, finoman, halvány aranybarnára, egy tányérba öntöttem és szétterítettem, mert a pirulás folyamata még nem áll le egyszerre. Hadd hűljön kicsit a darálás előtt.
2. Egy egyszerű és kicsi konyhai aprítóban a kétféle magot külön-külön daráltam szinte pépesre.
3. A kétfajta pép a ghí, a szójaszósz és egy kis só társaságában, kevéske pörgetés után könnyen összeállt, a kence készen állt a tálalásra.

Hát ennyi. Csodálatos. Próbáljátok ki. Meglepően hasonló az ízélmény, tényleg nem gondoltam volna. És igen, tényleg nagyon laktató. Hálás vagyok és imádok felfedezni új dolgokat. Ez a kence itt és most bekerült a kedvenceim közé. 

Tovább gondolható ízlés szerint egy kis mustárral, finomra vágott (esetleg kicsit pirított) édes hagymával, főtt tojásba töltve vagy télen hajában sült krumplival, nyamm.... de én már elképzeltem, hogyan fogom megpróbálni újraírni a "tepertős" pogácsát. Kellemes ízélményeket és alkotást kívánok mindannyiunknak.

~

 

Utóirat minden és bármely napra: Kérlek benneteket, emlékezzünk rá, hogy igazán jó volna minél kevesebb "szeméttel" járó alapanyagokat keresni, minél kevesebb terheléssel és vegyszerekkel, ha van rá módunk. A Földre=magunkra tekintettel ♡ 

  

Meglepetés lencsés gombapástétom

Tényleg nagyon szeretek spontán főzni, mindenféle támasz nélkül, de most ezzel saját magam is megleptem.. mert olyan finom lett, hogy arra nem tudtam számítani.... és mindez a mélyhűtőkiürítés jegyében spontán előhúzott kis dobozzal kezdődött, amiben, azt hittem, sült padlizsán van. Aztán kissé elkenődve láttam meg utólag, hogy azt a nagggyon diétás, szinte sótlan, íztelen, vizes gombaragu maradékot vettem elő, amit már képtelen voltam sima párolt rizzsel kb. negyedszerre megenni egy késő novemberi estén és gyorsan eltüntettem a mélyhűtőbe, mondván, hogy majd csak lesz vele valami.... hát most lett.

 

Most kifejezetten nem kívántam a diétás, íztelen gombát, hanem pont valamilyen ízletes pástétomra vágytam. Valami finomra. Épp a szokásos magvas sárgarépás köleskenyeremet sütöttem, ahhoz képzelem el valamit. E-képp alakult, lépésről lépésre, amit most fordítva jegyzek fel, először a lépéseket, utána a hozzávalókat

Az ügymenet. A történet:

1. Szóval ott álltam és szemeztem az ominózus, ráadásul fagyból kiolvasztott vizes, színtelen, szagtalan gombaraguval és próbáltam elképzelni, hogy a csudába lehet ebből valami finomat, kívánatosat varázsolni. Erre az egyértelmű válasz a ghee-n pirított finomra vágott hagyma és már sercegett is a kislábosban. Ehhez aztán tettem valamennyi kókuszzsírt. 

2. Gomba? Pirított hagyma? Egy kevés kápia paprika! Kakukkfű és fehérbors. Majoranna? Nem, az most mégsem. Szójaszósz! Miért ne? A nyitott hűtő előtt mégis inkább a fűszeres Worchester szószra esett a választásom. 

3. Az illata kezdett igazán tetszeni.... szinte elégedett voltam vele az első kör fűszerezés után és ez ritka. Na itt kezdet el igazán érdekelni... mert sosem éreztem korábban ezt az illatot De hogyan lesz ebből a híg valamiből pástétom? Finom zsiradék már van bent épp elég. Hoppá, tegnapról van maradék főtt fekete lencsém, pont jó!! És a mennyiség is. A gomba-lencse arány történetesen 1:1 lett.

4. Igazán klasszul kialakult a lényeg kb 5 perc alatt, de még mindig hígabb, mint az jó lenne... vajon mennyi víz kell, hogy elfőjön róla végül? Mi lenne, ha valamilyen őrölt olajos maggal dúsítanám? Tökmag? Nem, az elég karakteres. Napraforgómag! Hát az még épp nincs itthon. Ez az, lenmag, az klassz lesz és az állagának is nagyon jó tesz, ha mondjuk 1 perc alatt belefőzöm! Pfff.... a kávédarálóban van még maradék kávé és most nincs kedvem azzal bajlódni, hogy kiszedem és kitakarítom a gépet.... Oldalra pillantok! Hoppá van egy kicsi félretett kölesliszt. Puff, ment is a lábosba.

5. Pár gyors kavarás után egy kézi passzírozóval igyekeztem egyneművé varázsolni az illatozó és egyre ígéretesebb hozzávalókat, ami nem igazán sikerült, de ez nem hozott zavarba, viszont a kívánt, kenhető állag mondjuk úgy, hogy kb. kialakult a kezem alatt. 

6. Ó de jó, megsült a sárgarépával, mákkal, kendermaggal és tökmaggal dúsított köleskenyér! Már csak egy kicsit kell kitartanom, hogy szeletelhető legyen. Melegen is finom! Hm... mennyire finom! Még sosem ettem ilyet. Mintha májpástétom lenne, komolyan..... de hogyan lehetséges ez??? Még csak össze sem turmixoltam rendesen, mert a botmixerem tönkrement, csodálkoztam. Akárhogy is, ezt le kell jegyeznem és szeretném ismételni! Milyen jól állna neki egy kis mustár.... és tényleg. Úgy érzem, megérkeztem. Mennyire nagyon jó főzni.

Mindenféle hozzávalók a konyhámban épp ma este:

egy nagyon diétás gombaragu a mélyhűtőből (kb másfél deci)

ghee és kókuszzsír

2 hosszú, zöld szárat eresztett hagyma (a tavalyi termésből) apróra vágva

2 szelet pritaminpaprika a mélyhűtőből szintén felaprítva

kakukkfű

némi fehérbors

Worchester sauce 

maradék főtt fekete lencse (Kb egy-másfél deci?)

kb másfél kanál kölesliszt, ami épp kéznél volt

2 teáskanálnyi sima mustár

Úgy vélem, nyugodt szívvel ide tehetem a "mindenmentes" címkét, hiszen a ghee tiszított vaj, azaz kizárólag a zsiradék.

Sárgarépakrém

Egy számomra nagyon kedves és manapság igencsak időszerű recept következik. Márciusban, bocsánat, áprilisban még csak ácsingózhatunk a bőség után és az idényzöldségekből kell varázsolni. Még mindig nem szeretem a primőröket, hiába ontják a receptújságok és oldalak a friss borsós recepteket. Mindig az jut eszembe, hogy vajon hol a csudában nő ilyen korán akkorára az a növényke? Ahogy elnézem a borsóültetvényemet így április 29-én, még türelmesen várakoznunk kell a friss borsóra, mert egyelőre pár üde levél kandikál ki a földből. Majd szólok, ha virágzik, akkor már talán lehet vágni a centit.
Nekem remek példa ez a sárgarépakrém arra, hogy egyszerű hozzávalókból egy kis fantáziával mi finomat lehet alkotni. Örök hála érte Nórinak. :)

Hozzávalók:
4-5 sárgarépa
3 evőkanál extra szűz olívaolaj
kb. 3 evőkanál tejföl
1 teáskanál mustár,
1 nagy gerezd fokhagyma
2 csipet lestyán

1) A megtisztított sárgarépát  kis lyukú reszelőn lereszelem és olívaolajon pár perc alatt kevergetés mellett megpárolom.
2) Én hozzáreszeltem a fokhagymát is, de ha jobban szereted az erős ízét, inkább utána add hozzá.
3) Hozzákeverem a többi hozzávalót a kedvem szerint és kihűtöm a krémet, míg összeérnek az ízek.

Találd meg a neked tetsző arányokat. Először készíts kevesebbet, ízesíts fokozatosan.
Egyszerű, nagyszerű, egészséges és új ízt hozott a konyhámba.
Szeretem a kencéket. Pirítóson a legjobb egy kevés metélőhagymával, lila hagymával ezidőtájt. Nyáron és ősszel húsos, édes paprikával, ha engem kérdeztek. Bármikor jöhet.
Már régóta tervezek egy olyan kis partit, ahol csak kencék lesznek és ennek főszerepet szánok majd. Finom kenyerekkel, pirítóssal, esetleg frissen sütött naan kenyérrel és sok felcsíkozott és -kockázott zöldséggel tálalom majd őket, hogy mindenki el tudja készíteni a neki épp legvonzóbb kis szendvicseket, harapnivalókat, kanapékat, ahogy tetszik. Remélem, hamarosan beszámolhatok erről a finom alkalomról.

Csirkemájpástétom

Sokféle kedvencem van, de a májpástétomot különösen kedvelem azok között is. A házit, persze. Ha megnéztél már valaha is egy bolti pástétomot közelebbről, tudhatod, hogy nem sok májat látott. Illetve ha engem kérdezel, nem annyit, amennyit szeretnék. Ha másért nem, hát ezért érdemes csinálni, hát még a sok dicséretért, amit annyira könnyű bezsebelni :)
Készítettem már pástétomot borban párolt mazsolával vízfürdőben sütve, de az nem krémes, hanem húsos és szeletelhető volt. Remek gasztrobloggerek remekbe szabott pástétomjairól olvastam már itt is, ott is. Igen, érdekel az aszús, a házi pástétomfűszeres, esetleg gyümölcsös változat. Ez a kence itt egyszerű, már-már pórias az ilyen csodák mellett, de nálunk mindenki kedvence.

Hozzávalók: 
50 dkg csirkemáj
extra szűz olívaolaj (vagy az olaj és vaj keveréke, de nem margarin)
kb. 1 kiskanálnyi majoranna
frissen őrölt fehérbors
1 nagy fej vöröshagyma
kb. 1 evőkanálnyi jó minőségű mustár
+ egy jó kis robotgép

1) Rendkívül egyszerű az ügymenet: a csirkemájat tisztítsd meg és aprítsd fel kb. egyforma darabokra.
2) Olívaolajon süsd állandó kevergetés mellett puhára és közben fűszerezheted ízlés szerint. A sót egyelőre hagyd.
3) Ha megpuhult a máj, szedd ki a serpenyőből és a felaprított hagymát pirítsd meg kicsit lassabban ezen az olajon. Szerintem finomabb lesz, ha lassabban pirul, mert kissé karamellizálódik.
4) Egy kicsit várj, míg kihűl minden, majd kezdődhet a keverés. Olívaolaj bizotsan kell még bele az állaga miatt, de majd meglátod. Merészebbek készítsék házi zsírral vgy libazsírral. Jöhet a só, a mustár, esetleg még egy kis fűszer. Találd meg a neked tetsző ízt.
5) Zárd jól záródó edénykébe, de nem kell sokáig tologatnod a hűtőben.

Megérdemel egy kevéske finom kenyeret, mondjuk ciabattát vagy gyökérkenyeret, vagy ahogy itt nálunk dívik: egy-két szelet toronyi kenyeret. Vagy nagyon frissen, vagy pirítva. Paradicsommal, pritaminpaprikával, finom, édes lilahagymával.

Egy finom vacsorát vagy vendégvárót tudsz belőle kerekíteni. Vagy reggel is jó szolgálatot tehet, mert: néha bizony fejtörést okoz, hogy a mindennapos szendvicset valamivel feldobjam, és ez a májpástétom kínálja magát. A kedvenceim közé tartozik (hasonló okokból is) még másik két kence, a házi vajkrém és a hummusz.

Nagyon gyorsan elkészül és annak rendje szerint el is fogy. Itt van az ideje a legzamatosabb kerti zöldségeknek, használjátok ki ti is a sok finomságot.

Padlizsánkrém balzsamecettel

Csípem a srácot. És jó a balzsamecete.

Bár nem nagy, ürítem ki a mélyhűtőből a maradékokat. Közeleg a bőség. Van még egy doboz eprem, ribizlim, egy kevés zöldborsóm. És gesztenyém.

És nem csak a bőség ideje közeleg, hanem a költözés ideje is. Közel öt hosszú év és x átmeneti helyszín után a végleges helyére, "A KONYHÁBA" költöztetem a hűtőt és az un. konyhát.
Szóval készülgetek a nagy napra és ürítem a mélyhűtőt, hogy minél simábban menjen minden. Tegnap este is kivettem két dobozt, két doboz meglepetést, ugyanis fogalmam sem volt, mit rejtenek. Valaki ugyanis elfelejtett cédulát biggyeszteni rájuk...

Ma reggel örömmel konstatáltam, hogy elővettem azt a bizonyos sült padlizsánt, amit még augusztusban raktam el és amire egy ideje már ácsingóztam.
És ma este csak annyit szeretnék röviden megosztani veled, kedves olvasó, amire már akkor és ott, a nyáron rájöttem: a már jól bevált és nagy tiszteletnek örvendő padlizsánkrémem egy kis balzsamecettel egyszerűen csodás. Igazi balzsamecettel. A tapasztalatom? Hát az, hogy ne higgy a dizájnos feliratnak, hanem fordítsd meg az üveget és olvasd el, mit tartalmaz.
 Tudom, a padlizsánra várni kell még pár hónapot - vasárnap ültetek is pár palántát a hatalmas kertembe -, de érdemes megjegyezni ezt az ötletet. 

Hummusz

Egyszer csak eljön az ideje, amikor az ember lánya először megkóstolja a hummuszt, a csicseriborsókrémet. Azaz, amikor először elkészíti, majd megkóstolja. Valamiért ez az étel is azok közé tartozott, aminek az ötletét évek óta dédelgettem. Aztán egy alkalomra, ajándék gyanánt egyszer csak megszületett nagy hirtelen - miután kaptam egy ellenállhatatlan kérdést: "Milyen húsmentes szendvicsbevalót tudsz elképzelni?" - valahogy eképp:

Hozzávalók (körülbelül, mert nem méricskéltem):
kb. 20 dkg száraz csicseriborsó
1 kávéskanál szódabikarbóna
só
kb 4-5 evőkanál szezámmag
kb. 2 dl extra szűz olívaolaj
2 duci gerezd fokhagyma
1 citrom leve

1) A száraz csicseriborsót a hirtelen ötlettől vezérelve feltettem a legszebb kuktámban főni, így elmaradt a beáztatás. Szódabikarbónával és sóval, persze.
2) Igyekeztem a szabadban, a kerti asztalon kihűteni, ami nem kis teljesítmény 5 macskával a háttérben.
3) A szezámmagot szárazon egy-két árnyalattal sötétebbre, illatosra pirítottam állandó rázogatás, kevergetés mellett, majd várnom kellett, míg kihűl. Vicces, ahogy a pirítás közben az apró magok néha ugrálnak, mint a nikkelbolha. Vigyázat, a forró serpenyőben tovább pirul azután is, hogy lezártad a lángot.
4) Elkértem Delcsi szuper konyhai robotgépét, mert a hummuszt elsősorban ajándékba szántam és finom homogén krémet szerettem volna alkotni. Először a kihűlt szezámmagot porítottam, amíg csak lehetett, aztán mellé dobáltam a fokhagymát - egyik illatorgia a másik után - és kb. 1 dl olajjal felöntöttem, mert következett a csicseriborsó és a citrom leve. Krémesre kevertem és közben még hozzáadtam legalább 1 dl olívaolajat.
5) Pirítóssal, lilahagymával, paradicsommal tálaltam, isteni volt. 
 
Egészen új ízélményben volt részem és persze azonnal tovább gondoltam. Legközelebb egy kicsit több olajat és fűszereket fogok beletenni. Római köményre gondoltam vagy esetleg egy kis garam masalára vagy egy finom fűszerpaprikára, ami akár egy pöttyet csípős is lehet, nem? Te is alakítsd ki az ízek arányát a kedved szerint. Készen vásárolható tahinivel is készítheted, de én a világért sem hagynám ki a szezámpirítás élményét.

Egyszerű és egészséges vegetáriánus finomság, nagyon jó minőségű étel. Olvass a csicseriborsóról pár sort a Házipatika oldalán. Kb. 1-2 éve fedeztem fel én is és azóta mindig tartok a kamrámban. Senkit nem kellett külön győzködnöm sem a levesekről, sem az egyéb ételekről. Még önmagában is egy remek, szinte gesztenye ízű nasi. Ha az egyszerűbb megoldásra vágysz, vegyél csicseriborsót konzervben: az Intersparban pár hónapja ismét megjelent egy mindenféle adalékanyagot nélkülöző konzerv, illetve ott a van a DM Alnatura termékcsaládjában is persze.

Azt hiszem, hamarosan ismét elkészítem, de ez alkalommal a saját csodás robotgépemmel, bizony... még áll a dobozban, de én már most imádom.
És azt hiszem, kedvelem az arab ízvilágot, de sajnos egyelőre nem tudok többet mondani arról, hogyan és miképp illeszkedik a hummusz az arab konyhába. Illetve hogy mit jelent az "arab konyha" mint olyan. Minden valószínűség szerint egy rendkívül színes és sokoldalú világ, amibe ismét egy kicsi betekintést nyertem. Fogok én még ebben a világban kalandozni. 

Házi vajkrém, mert boldogok a sajtkészítők

- Mit mondott?
- Nem hallottam, éppen a nagyorrúval beszéltem.
- Azt hiszem, azt mondta, "Boldogok a sajtkészítők".
- Miért emeli ki a sajtkészítőket?
- Nyilván nem szó szerint kell érteni, ugyanúgy vonatkozik bármelyik tejipari termék készítőire. 

Monthy Python - Brian Élete 08:20-tól

A kimelegített, lecsepegett tejföl és a zöldfűszerek 

csak arra várnak, hogy jól összekeverjem őket

Az egyik nagymamám még vajat köpült nekem, mindkét nagymamám kredence tetején ott aludt a tej a köcsögben. Kíváncsian figyeltem, ahogy a drága Marika néni sütőben melegítette ki az aludt tejet egy tepsiben és túró lett belőle. Jártam én Édesanyám szülőfalujában a szomszédba a kék tejeskannával, ahol imádtam nézni, ahogy a Józsi bácsi megfejte a Rózsát meg a Bimbót. Meg Édesapám szülőfalujában a tejcsarnokba, ahová a falubeliek 15-20 literes(?) kannákban hordták össze a tejet minden este rituálészerűen. Kaptam én párszor, 1-2 éve a 85 éves szomszéd Manyi nénitől 5 liter házitejet, hogy ők ennyivel már nem tudnak mit kezdeni, de azért nem mondott le a vásárlásról. Így történt, hogy altattam én is 5 liter tejet és melegítettem ki a túrót, amiből lett jó túrós lepény. Imádom a finom sajtokat. És, igen, érdekel a "sajtkészítés".

Az elmúlt hat hétben nem vittem túlzásba a főzést, to say the least. Már vártam, hogy vajon mi lesz a következő. Vártam és végre jött is egy ötlet, egy történet, ami felcsigázott és ez történetesen a házi "vajkrémről" szólt. Így történt, hogy a szokásostól eltérően 20%-os tejfölt vettem, a mikróban kezdtem el melegíteni, amit aztán egy kicsit fel is robbantottam, de tényleg csak egy kicsit, a maradék pedig egy sűrű szövésű műanyag szűrőben pihengetett a hűtőben három napon át. Én pedig újból várakoztam.
Mindez azért, mert megfogadtam, hogy úgy csinálom, ahogy a Zsu elmesélte nekem, aki szintén nagyon szereti a sajtos vagy túrós (ki a csuda tudja, mi is ez ...) kencéket. Aztán hogy majd ízesíthetem, ahogy teccik. Hűűűű ... Nagy köszönet Zsunak még egyszer :)
A kedvem szerint pedig csak 12%-os tejfölt vettem volna és a legkisebb lángon 3-4 perc alatt szépen kimelegítettem volna, de hát majd legközelebb kipróbálom úgy. Látszik, hogy nem értek a mikróhoz: hiába vettem le a teljesítményt, a "pár percig melegítjük"-ből az lett, hogy 1:10 alatt felrobbantottam a tejfölt, a pohara pedig szépen összetöpörödött...én meg jót mulattam, miközben a szűrőbe mentettem a maradékot. A takarítás már nem volt ilyen vidám, most viszont csillog-villog a gép ... 

Fontos utóirat

Ma már szomorúan olvasom a fenti soraim.... kérlek titeket, ne melegítsetek műanyag tégelyben semmit.... :( már jó ideje nincs mikró a konyhámban és nem is lesz. Maradok a tűznél, ami a tejfölmelegítéshez is egyszerűen és nagyszerűen bevált. Használjatok dupla fenekű edénykét és pár percet szánjatok rá, míg elkezd kicsit pögfögni. Érdemes lesz kicsit kevergetni. Igazán megéri.

Hozzávalók kb. 2 személyre:
1 kis doboz 20%-os tejföl
1 sűrű szövésű műanyag szűrő vagy pelenka
só
frissen őrölt fehér bors
petrezselyem
metélőhagyma

1) Ha jobban értesz a mikrohullámú sütőhöz, mint én, távolítsd el a tejfölös pohár tetejét és pár perc alatt melegítsd át a tejfölt. Ha bizonytalan vagy mint én, egy kis edényben, alacsony lángon megteheted ugyanezt, de ne hagyd magára.
2) Ha átmelegedett illetve elkezdett kicsapódni, egy sűrű szövésű műanyag szűrőbe vagy egy pelenkából eszkábált kis kendőbe kell átönteni az egészet és hagyni, hogy lecsöpögjön a hűtőben.
3) Az alapanyagra 3 napig kell várnod, amikor is jöhet a második izgalmas és egyben kreatív rész, az ízesítés. Most csak tengeri sót, kevés fehér borsot, metélőhagymát és petrezselymet tettem hozzá.
4) A Zalaco molkés tönkölybúzakenyerével, egy kis további zöldfűszerrel tálaltam. Az elveimre fittyet hányva egy szép, húsos paprikát és egy paradicsomot is kerítettem mellé. Imádtam. Fotó ez alkalommal nem készült, az aparát elutazott Édesanyám retiküljében.

Minél lágyabban szereted a sajt- vagy vajkrémet, annál kevesebbet pihentesd. 3 nap után igazán sűrű, villával morzsalékosra nyomkodtam.

Néztétek már, mi mindent tesznek a a legtöbb bolti vajas, sajtkrémes, túrós kencébe? Ha nem kértek az állományjavítókból, inkább csapjatok fel "sajtkészítőnek". Megpróbálhatjátok újraalkotni a megszokott, bolti ízeket.
"Magyaros vajkrém" piros porpaprikával, apróra vágott talán piros húsú paprikát és kis hagymával vagy, ha úgy tetszik, valamilyen szabadon választott paprikakrémmel.
Rokfortos vajkrém: keverj hozzá villával áttört rokfort sajtot mondjuk egy kis metélőhagymával. Retekkel. Hmmm...
Mediterrán vajkrém: apróra vágott olívabogyó, egy kis fokhagyma és egy kis rozmaring vagy szurokfű
Tormás vajkrém: házi reszelt torma, só
Kakukkfüves fokhagymás vajkrém?
Aszalt paradicsomos, zelleres vajkrém?

Reggelire, tízóraira, vacsorára, előételnek, kerti partikra,  piknikre, sok finom ropogós zöldséggel.

Padlizsánkrém

Igyekszem az ősz minden zöldségét kihasználni, azt a rakomány padlizsánt is talán az utolsó szabadföldi zöldségek közül választottam múlt héten a piacon. Nem is volt kérdés, mihez kezdjek vele, ez a finom krém az egyik kedvenc vegetáriánus ételem. Többféleképpen készítik, íme, az én változatom. Majonézt használtam, ráadásul bolti majonézt, meg ne vessetek érte - Isten látja lelkem, nagyon jól esett. Persze koránt sem dominált benne, a sült padlizsán íze vitte a prímet. Házilag kevert majonézzel természetesen sokkal finomabb, de csak frissen fogyasztható. Bolti majonézzel kb. egy hétig eláll a hűtőben. Extra szűz olívaolajjal persze sokkal egészségesebb.


Ha egyszer rákap valaki az ízére, mindig szeretne a keze ügyében tudni egy kicsit, ezért tele is lehet pakolni a tepsit egy alkalommal, mert az összetört padlizsán remekül tűri a mélyhűtést. Minden más hozzávalót frissen adj hozzá.

Hozzávalók:
3-4 közepes padlizsán
1 kisebb vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
só
frissen őrölt fehérbors
majonéz

1) A padlizsánokat villával megszurkálom (különben felrobban és én nem akarok sütőt takarítani) és lassú tűzön, sütőpapírral kibélelt tepsiben, sütőben megsütöm minden oldalát, tehát közben forgatni kell. Összefonnyad és nagyon megbarnul a bőre.
2) Félreteszem egy rövid időre és ha kihűlt, kettévágom őket és a pépesre, illatosra sült belsejüket csak kikaparom. Nem szoktam kiszedni a magokat, szerintem tiszta pazarlás. Késsel elkaparom, összeaprítom.
3) Hozzáadom a majonézt, a finomra reszelt hagymát, fokhagymát, sózom, frissen őrölt fehérborssal borsozom. Simára keverem. Ha van valamilyen hiper-szuper robotgéped, csak dobáld bele az összes hozzávalót, egy két gombnyomás elég és kész is a finomság. Én nagyon kedvelem a "krémben" a zöldségdarabokat, de ettem már homogén krémként is.
4) Pirítóssal, paradicsommal tálalom. Egy kis finom, édes hagymával is kínálhatjuk. Önmagában könnyű fogás mondjuk vacsorára, de előételként is kiváló.