A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mogyoró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mogyoró. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 5., péntek

Mézes, mandulás, áfonyás, házi müzli

Sokszor megnézem a gyárilag dobozolt müzliket a boltokban, annyi jót ígérnek, hogy csuda. Hogy kivételesen egészséges és rettentően fitt leszel tőle. Régóta játszottam a gondolattal, hogy megpróbáljam elkészíteni a saját müzlimet, hiszen a csomagolás tanusága szerint nem egy nagy trükk összedobni. Ráadásul olyat készíthetek, amilyet én akarok és nem kell 400 forinttal többet fizetnem, ha beleteszek egy kevés aszalt gyömölcsöt - aminek a legnagyobb része mazsola - vagy pár kocka csokoládét. A kérdés inkább a kívánt állag előállítása.
Tegnap ajándékba készítettem nagy hirtelen és már én is tudom, hogy tele van a net ötletekkel. Biztos forrást kerestem, ezért Chili és Vanilia receptjéből indultam ki - honnan máshonnan (köszönet érte, nagyon jók az arányok, remek alaprecept és üdvözlöm a tippeket is) -, aztán hozzátettem más hozzávalókat és a saját ötleteimet is. Így fest a dolog:

Ajánlom a mézes, fahéjas müzlit Kolettának, Mariannának, 
Móninak és Andinak, akik, hála istennek, szeretik az asztalt áfonyát, micsoda mázlista vagyok :)

Hozzávalók:
1 dl finom méz
0,5 dl finom olaj
20 dkg zabpehely
kb. 1 marék szezámmag és lenmag
kb. 1 marék mandula
kb. 1 marék aszalt vörös áfonya
őrölt fahéj
vaníliapor

1) Egy közepes lábosban összemelegítettem a mézet és az olajat rövid idő alatt.
2) Ebbe belekevertem a a zabhelyhet, a durvára vágott mandulát és a magokat úgy, hogy mindent egyenletesen bevonjon a méz és az olaj keveréke.
3) Egy sütőpapírral bélelt tepsibe terítettem egyenletesen és 170 fokon 18-20 perc alatt aranybarnára sütöttem. Közben azért odafigyeltem és az utolsó percekben egyszer átforgattam az egészet.
4) Miután kivettem a sütőből, kevés fahéjat és vaníliaport szórtam rá, hozzáadtam a felaprított vörös áfonyát és jól összekevertem, így hűlt ki.
5) Üvegbe töltöttem.

10+20 perc (+ minimum 1 óra) alatt kész az ajándék, tadaaam :)

Két deci joghurthoz ajánlok egy összedarabolt banánt és pár kanál mézes házi müzlit. Nekem biztosan az egyik kedvenc reggelim.  

Bevallom, a méz, olaj, zabpehely arányára figyeltem csak, a többi hozzávalót csak úgy érzésre adtam hozzá.

Vigyázni kell a sütéssel, az utolsó 5 percben érdemes odafigyelni, szerintem könnyen odakap.
Amikor kivettem a sütőből, még nem volt ropogós, csak miután kihűlt, ezt Mautner Zsófinál olvastam. Azt is tanácsolja, hogy ne akarjunk egyszerre nagyobb adagot készíteni, mert nem fog megpirulni rendesen.
Még melegen szórd meg a fűszerekkel.

Válassz a kedved szerint olajos magvakat: mogyorót, földimogyorót, kesudiót, pisztáciát, diót. Barna szezámmagot. Puffasztott (barna) rizst, puffasztott amarántmagot. Zabkorpát, búzakorpát.
Zabpehely helyett árpapelyhet, tönkölypelyhet, pehelymixet. Egy-két evőkanál kókuszreszelék kifejezetten jól áll(na) neki. Ez utóbbi a DM Alnatura müzli mixére emlékeztet, amitmegkedveltem.
Áfonya helyett aszaltszilvát, -barackot, fügét, datolyát, meggyet, mazsolát, ananászt, papaját, arany mazsolát.
Keverj hozzá csokikockákat. Reszelj hozzá kezeletlen narancshéjat.
Virágmézzel készült és szerintem nagyon kellemesen megtartotta az ízét. Készítsd aromásabb hárs-, erdei- vagy gesztenyemézzel.
Ez esetben nem baj, ha az olajnak nincs jellegzetes íze.
A fahéj, vanília kombó nagyon bejött, a mézzel kifejezetten télies, ünnepi lett. Én nagyon elégedett vagyok ezekkel az ízekkel, de el tudom képzelni esetleg egy csipet kardamommal, szegfűszeggel, ánizzsal, de tényleg csak egy csipettel. Ha nincs vaníliaporod, használj Bourbon vaníliáscukrot.

Remek ajándék, nagyon könnyű elkészíteni, finom, tartalmas, egészséges reggeli vagy nasi, ha úgy tetszik. Ha csak a zabpelyhet nézzük, tele van rosttal, vitaminnal, vassal, magnéziummal, nem beszélve a kalciumbomba szezámmagról vagy a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag lenmagról. Mind értékes és tápláló, jó reggeli alap, ki ne hagyjátok őket. Ráadásul isteni finom a pirított szezám- és lenmag.

Jó étvágyat a reggelihez, kellemes karácsonyi ajándékkészítést. Éljenek az ehető ajándékok!

2013. január 5., szombat

Vaníliás, narancsos, csokoládés, kókuszos és mogyorós linzer

Az utolsó darabok új év első napján

Bár a karácsonyi ünnepeket már a hátunk mögött tudhatjuk, én azért csak leírom a linzeres esténk történetét. Mert ilyenkor van ideje a sok szép sütikiszúró formának a szívekkel kezdve, a csillagokon át az angyalokig, aztán ott a rénszarvas, a madárka, Malacka és Tigris vagy akár egy viziló - nem is sorolnám, mert nem kifejezetten karácsonyi minden darab. Én úgy készültem, hogy csinálunk majd vaníliás szíveket, csokis csillagokat, mogyorós holdakat - milyen szépen is fognak mutatni ... - de a főkosztos egyszer csak odahordta a dobozból az összes formát. Szuper.
Mert jött a kérés: csináljunk sokfajta linzert! Ok, mondtam, akkor hajrá, álljunk csak neki, mert este fél hat felé jár már az óra - miután legyúrtam 6 fajta tésztát a mézeskaláccsal bezárólag. Így történt, hogy bár 2 adagot megfeleztem, 4 íz lett belőle, kb. 4 hónapnyi vajfogyasztásunk mennyiségét gyúrtam a tésztákba, összesen 70 dekát és éjjel 2-kor kerültünk végül ágyba. Bocsánat, készült még egy egy hetedik fajta is, a boszorkánypogácsa, amiről majd külön számolok be, úgyhogy adjatok hozzá + 20 deka vajat és + 1 hónapot!
Én mondtam ... :) nagyon kedves időtöltés, nagyon finom, nagyon karácsonyi a sok finomságos illat, de ennyi tésztát 4-5 óra eltelte után már csak robotszerűen tudsz kinyújtani, kiszúrni, óvatosan tepsire emelni, majd megsütni, szárítani, ragasztani, bla-bla-bla ... Nem, nem mi ettük fel az ipari mennyiségű kekszet, karácsonyi ajándék vált belőlük.
A linzertészta receptjével, tudom, nem mondok újat, csak elmesélem, én hogyan csinálom. Először is maradok a klasszikus 3-2-1 liszt-vaj-cukor aránynál. Utána jön minden más, amit hozzá tudsz képzelni. Nekem a vanília-citrom párosítás az alfa és az omega a kötelező házi sárgabaracklekvárral. Utánozhatatlan ízkombináció.

Hozzávalók a linzer alaptésztához:
30 dkg finomliszt
20 dkg vaj (nem margarin)
10 dkg porcukor vagy nyírfacukor
1 zacskó Bourbon vanília vagy egy rúd vanília kikapart belseje
1 tk sütőpor
1 kezeletlen citrom reszelt héja
esetleg 1 tojássárgája, de szerintem elhagyható
esetleg egy marék felaprított dió
házi sárgabaracklekvár

1) A vajat vágd fel és hagyd egy kicsit puhulni, hogy könnyebben összegyúrd a hozzávalókat.
2) Csomagold folpackba vagy zárd egy műanyag tálba a gombócot és tedd a hűtőbe.
3) Min. 30 percet hagyd pihenni, majd lisztezett deszkán szaggass páros számú kekszformát. Ha dióval szeretnéd díszíteni, minden másodikat, vagy a lyukas közepű korongokat kend meg egy kis tojásfehérjével és hintsd meg dióval. Érdemes csak a tészta felét, harmadát elővenni, mert hidegen könnyebb vele dolgozni. Azonnal felpuhul a kezed melege alatt.
4) Röviden süsd, 10-12 percig. Vigyázz, a forró sütőlapon tovább sül, ha ki is vetted a sütőből.
5) Még melegen ragaszd össze lekvárral.

Narancsos linzer:
a citrom helyett egy kezeletlen narancs héját reszeld bele finoman
házi narancslekvárral az igazi

Csokoládés linzer:
hagyd el a citrom héját
10 dkg jó minőségű, min. 50%-os reszelt étcsokoládé (nem kakaópor)
barack-, narancslekvárral vagy valamilyen csokoládékrémmel ragaszd össze

Kókuszos:
ez a legegyszerűbb, gyúrj hozzá kb. 10-15 dkg kókuszreszeléket a kedved szerint
ezt én nem ragasztottam össze semmivel, de valamilyen kókuszos, fehér csokis krémet főznék 

Mogyorós, a kedvenc:
hagyd el a citrom héját
10 dkg őrölt törökmogyoró
2 tk fahéj vagy ha szereted, mézeskalács fűszerkeverék, mindenesetre nagyon jól áll neki, ha fűszeres
Nutellával(!!!) ragasztottam...

Jut eszembe ... ismeritek a Meggle joghurtos vaját? Csak ajánlani tudom: a szokásos 80% helyett csak 60% a zsírtartalma, ami, valljuk meg, elég jelentős különbség, már ha vajpártiak vagytok, mint én. Csak vajat és joghurtot tartalmaz és nagyon finom. (A Sparban és a Metroban kapható.) Bár linzersütéshez épp nem javaslom, ha meg akarod tartani az eredeti arányokat.

A sütikiszúró formák már a helyükön, a szép fadobozban pihennek egészen jövő karácsonyig, amikor újra  főszerephez jutnak. Igen, linzert sütni ritka és kivételes alkalom, amikor a finomságok oldalára billen el a mérleg nyelve. Ilyenkor ne is gyötörd magad az egészséges életmód gondolatával. Kellemes, illatos élményeket kívánok.

2011. november 21., hétfő

Csokis-mogyorós kuglóf


Pár napja már nagyon viszket a tenyerem. Már nagyon kell ide egy új recept és bár sütök-főzök, egy étel sem került ide jó ideje.
Megfőztem például életem legjobb töltött káposztáját (ami nem nehéz, mert jómagam még kevésszer csináltam, no de erre alaposan rákészültem és már felkészültem a következőre is), sütöttem egy finom, porhanyós, kókuszos-zabpelyhes kekszet, amit az eddigi kedvenc narancsos-mandulás, csokis-mogyorós kekszeim mintájára gyúrtam össze kandírozott citromhéjjal vagy 10 perc alatt.

De erre a hideg, sötét időre, amikor itt az Advent, a várakozás ideje, egy ilyen csodás, igazi vasárnapi nagymamasütemény kívánkozik. Mondjuk habos kakaóval. Számomra a kuglóf olyan igazán meghitt sütemény. Már a sütőformát is olyan szívesen veszem elő, még ránézni is jól esik a kuglófra, ahogy olyan szép finoman, ritmusosan csavarodik a minta az oldalán. Gyerekkoromban a homokozóban is ezeket a formákat sütöttem ki a legszívesebben. Na jó, a szőlőforma is mindig lenyűgözött.
A kuglóf szavunk a német Gugelhupf, Gogelhopf, Kougloupf szavakból ered, lévén német származású a sütemény. Olvass róla tovább mondjuk itt.

Örököltem a nagyanyámtól egy igazi kincset, egy szép mázas cserepet kürtő nélkül, de még mindig csak nézegetem. A 30. szülinapomra egy szép fém kuglófformát kértem, gondoltam, az egy fontos nap, ünnepelhetem valami igazán kedvessel, emlékezetessel. Aztán évek múlva a házunk örökségébe tartozott egy szépséges, királykék, mázas forma, szép nagy. Az első, amit kiszúrtam az elhagyatott kamrába lépve. Nem volt nehéz, ott világított az ott maradt befőttek és szörpök és különös, számomra már ismeretlen alakú üvegek, rég sorsára hagyott háztartási eszközök között. Talán szép nagy volt a család is, gondoltam magamban és valóban. Bizony, érdekes betekinteni egy régi család, két generáció életének konyhájába, vagy legalábbis arra, ami abból maradt. Kellően megilletődve. A valaha talán szép napokat látott konyha és kamra mesélni tudnának, akár egy Oscar Wilde mesében.

Aztán, visszatérve az időutazásból, van már olyan szilikon, picike kuglófformám, gondoltam, abból könnyen kijönnek a kis csavart sütik. Elárasztanak minket a szilikonformák, lehet tobzódni, és én mit szúrok ki mindig? Hát a kuglófformákat.
A legutolsó kedves kuglófforma - ezt még engedjétek meg és amúgy sincs több - tavaly karácsonykor, a legmeghittebb napokon érkezett a fa alá a főkosztos ajándékaként: hat közepes méretű forma egy közepes méretű tepsiformává alakítva, azaz hat az egyben.

Bár vasárnap vagy 10 fok volt és bár nem sütöttem és a meghitt hangulat az esti koszorúkészítésnél született (volna) meg, (ha nem szólt volna valami csihi-puhi film a tévéből...), ez a Dr. Oetker recept jutott eszembe. Olyan recept ez, ami mindannyiunk keze ügyében ott van, ami a sütőporos és vanillincukros tasakokon megtalálható, legalábbis régen onnan gyűjtöttem be és úgy történt, hogy kipróbáltam és megszerettem.
Nem klasszikus kuglófrecept, hanem egy gyors kevert süti, csak legyen puha a vaj. Kuglófforma híján akár egy sütőpapírral kibélelt közepes tepsiben is kisütheted, 12-15 muffinnak a fele adagot vedd.

Hozzávalók:
20 dkg vaj
25 dkg cukor
5 tojás
1 vaníliarúd kikapart magocskái vagy egy Bourbon vanillincukor
az eredeti recept szerint egy üvegcse Dr. Oetker Rum aroma
1 csipet helyett egy csapott kávéskanálnyi őrölt fahéj
1 Alnatura/borkősav sütőpor
12 dkg finomliszt
18-20 dkg őrölt mogyoró
10 dkg 50-70%-os, jó minőségű étcsokoládé

1) Habosra keverem a vajat a cukorral, a vaníliával, a tojásokkal és a rummal.
2) Ehhez keverem a fahéjat, a sütőport és a lisztet.
3) Ebbe belekeverem az őrölt mogyorót és az előzőleg elkészített csokireszeléket.
4) Kivajazott, lisztezett kuglófformában sütjük 2-es fokozaton 65-75 percig. Formától függően változtasd a sütés hosszát.
5) Be lehet vonni csokimázzal, úgy az igazi, amit 10 dkg jó minőségű étcsokiból és két evőkanál étolajból készítek lassú tűzön, vízgőzön melegítve.

Egyszerű és nagyszerű. Mindezt úgy, ahogy van, konyhai robotgéppel összedolgozzuk, de ha gondolod, szépen, ráérősen, lépésről lépésre is megcsinálhatod.
Készítettem már mogyoróval és földimogyoróval is, mindkettő finom, kissé más az íze. A mogyorók közül olyat is kipróbáltam már, amin még rajta van a barna kabátkája. Mivel nem volt túl sok kedvem "kicsomagolni" őket, fogtam, ledaráltam őket úgy, ahogy voltak. És úgy is finom lett a süti, bizony.
Az üvegcse rumaroma bizonyára kipróbált íz, egyszer régen vettem is, tényleg finom volt. De én rumot használok inkább. Legutóbb Amarettót öntöttem a csokis, mogyorós, fahéjas kekszembe, amitől különösen finom íze lett, szívesen ajánlom. Az "egy csipet fahéj" meg mindig megmosolyogtat, nekem az nagyon kevéske ennyi sütihez, bánjatok vele ti is bátrabban.
Jó sütögetést, szép gyertyafényes Adventet kívánok. A hétvégén talán képet is mellékelek, pammparampam...

Jaaaj, de életlen lett ez a fotó ...

2011. július 19., kedd

Ismét a mogyorós kekszről vagy inkább a zabpehelylisztről


Egyetlen tojás árválkodott a hűtőben tegnap délután, így álltam neki sütit sütni. Aztán kiderült, hogy a fehérlisztes dobozom teljesen üres, no de ez sem tartott vissza. Így született meg a narancsos-mandulás és mogyorós-zabpelyhes keksz egy újabb variációja, a narancsos, csokis, mogyorós keksz, amit valójában azért jegyzek le, mert csak zabpehelylisztem volt idehaza. És igazán nagyon finom porhanyós lett még a véletlenül kihagyott kukoricakeményítő ellenére is. És ez nagyon tetszik.

Szóval az eredeti recepthez képest a változtatás ennyi volt:
Csak 12 dkg őrölt mogyoróm volt,
ezért 10 helyett 13 dkg zabpehelyliszt került bele.
Kb. 5 dkg kandírozott narancshéjam volt,
amit kiegészítettem 5 dkg mazsolával 50%-os étcsokival, amit kockára vágtam.
Így ízesítettem tovább:
1 zacskó Bourbon vaníliás cukor,
egy elég nagyra sikeredett löttyintés az Amarettóból,
kb. egy kávéskanál őrölt fahéj.

A zabpehelyliszt külön figyelmet érdemel. Nem csupán azért vettem meg az 1 kilós kiszerelésben kapható lisztet, mert Béres Alexandra mosolygott rám meggyőzően a zacskóról, hanem mert régóta ismerős a zab kedvező hatása. Régen, úgy 10-15 éve szinte csak az úgynevezett zabpehelykockának nevezett kenyeret ettük és azóta tudom, hogy a tönkölylisztek mellett érdemes belecsempészni a zabot legalább néha az étrendbe. Hozzáteszem, elég szimpatikus az, amit eddig tőle hallottam az egészséges étkezés és az egészség mint olyan kapcsán.

Rákerestem a neten és, no lám, mit találtam elsőre, Alexandra leírását, aki nyilván dietetikusokkal karöltve tárja elénk az igazságot: igaz, a zabpehelyliszt hasonlóan magas tápértékű, "(Mindezen tulajdonságok együttes hatása révén) kevésbé emeli meg a vércukorszintet, mint más gabonafélék (alacsonyabb a GI-je)." Ez a lényeg, de érdemes végigolvasni a leírást.
Azt is megtudtam, hogy a keményítővel csínján kéne bánnom és ez nem is lesz nehéz egy ilyen finoman porhanyós zabpehelylisztes keksz után. Legközelebb a lisztet zabpehellyel fogom dúsítani a ropogós állag kedvéért.
Erről az jut eszembe, mennyire megragadott, amikor Stahl Judit fogta a pehelymixet, kissé megpirította majd ledarálta a banánkenyeréhez. Most én is kísérletezni fogok és az árpapehellyel is szeretnék megismerkedni.


Igaz, zabpehelylisztes habarással nem lesz pontosan ugyanolyan a tökfőzelék, mint a tüskeszentpéteri fehérliszttel, de jó érzéssel tálalom. A fehér, azaz nem teljes kiőrlésű tönkölylisztet ajánlom azoknak, akik nem tudnak megbarátkozni ezzel, de akár kísérletezhetnek is a lisztek különböző arányú keverékeivel.

2011. március 14., hétfő

Mogyorós-zabpelyhes keksz

Töltött paprika, sült csirke, borsós pulykatokány, gulyás, palacsinta és a keksz. Ez volt az első igazán tavaszi és ajándékkép jó hosszú hétvége menüje. A szokványos ízek mind nagyon jól sikerültek, köszönjük szépen, az utolsó pedig egy új finomság, igazi kényeztetés volt. Főképp nekem, mert leginkább én szeretem a kekszeket.Valójában mogyorós-zabpelyhes-csokoládés-cseresznyés keksz, csak ez címnek túl hosszú lett volna.


Ahogy mostanában sok fogás,
ez a keksz is a kamra és mélyhűtő "kitakarítása" jegyében született. Miután az egyik kosaram alján ráleltem a karácsonykor bespájzolt mogyoróra és aszalt cseresznyére, azonnal beindultak a kerekek. Összegondoltam az ízeket, eldobtam kaszát, kapát, bevonultam a konyhámba, szépen elővettem a mérlegem, összegyűjtöttem minden belevalót, csak raktam őket egymás után, méricskéltem és 10 perc múlva már össze is gyúrtam ezt az új tésztát a mandulás-narancsos keksz receptjéből kiindulva. Így gondolkodtam:

Hozzávalók:

10 dkg liszt helyett 7 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt és 3 dkg fehérliszt
15 dkg őrölt mandula helyett 10 dkg őrölt törökmogyoró, 5 dkg zabpehely, 1-2 dkg kukoricakeményítő
4 evőkanál cukor helyett 4 evőkanál barna nádcukor és egy Bourbon vaníliás cukor
10 dkg vaj,
1 kis tojás,
fél tasak sütőpor,
pár csepp mandulaesszencia (vagy aroma) helyett 2 löttyintés Amaretto
10 dkg kandírozott narancshéj helyett 6 dkg apróra vágott étcsokoládé és 4 dkg szintén felaprított aszalt cseresznye
+ 1 csapott kávéskanál őrölt fahéj

1) Összekevertem a száraz hozzávalókat, majd a csokoládéval, cseresznyével, Amarettóval, tojással és lágy vajjal összegyúrtam pár perc alatt.
2) Egy kb. 4 cm átmérőjű hengert gyúrtam belőle, folpack híján egy nejlonzacskóba csavartam és ment a hűtőbe kb. 1 órára.
3) Előmelegítettem a sütőt és először ketté vágtam, majd felkarikáztam a két hengert kb. fél cm szélesen. Kicsit megigazgattam őket, mert a darabos hozzávalóknak köszönhetően kissé megviselte a karikákat a vágás, de nem igyekeztem tökéletes darabokat formálni.
4) A sütőpapírral kibélelt tepsiben röviden, kb. 12 perc alatt megsütöttem, és már szedtem is ki egy tányérra. Nem nőttek meg túlságosan, egy tepsiben is elfértek volna.


A mogyoró, csokoládé, rum, fahéj összeállítás az egyik kedvenc kuglófom alapíze. Az Amarettós üveggel megállt egy pillanatra a kezem a tál felett; haboztam, hogy a mandulalikőr és a mogyoró/fahéj vajon nem fogja-e ütni egymást. Hát, nem. Már a kezemnek is isteni illata volt, mentem is körben az illatmintával csábítani a népeket. Illatos, harmónikus ízű lett, főképp még kissé langyosan az olvadó étcsokoládé kockákkal. És nem utolsósorban finom omlós, pont ahogy egy finom keksztől elvárhatjuk. A mandulás-narancsos keksznél is omlósabb lett annak ellenére, hogy szerintem egy kicsit kevesebb sütőport tettem bele, illetve ez alkalommal kihagytam a szódabikarbónát.
Az őrölt törökmogyoró különösen jól állt neki, mert nem por finomságúra darálták, hanem kisebb, ropogósabb darabkákkal volt teli. A zabpehelyből a Sparban kapható apróbb szeműt választottam.
Elégedetten majszolgattam a feletti örömömben, hogy sikerült egy sokkal egészségesebb kekszet összegondolnom. Jól tűrte a teljes kiőrlésű liszt elég magas arányát és a zabpehellyel együtt viszonylag sok rost került bele. A vajjal fogok még kísérletezni és kipróbálom a 10 helyett a 7-8 dekát és az inkább egy számmal nagyobb tojást. A mogyoró zsírtartalma is elég magas.

A következőt éppen csak megdarált szezám- és lenmaggal, esetleg fügével fogom kiegészíteni. Ezen kívül még az ánizs izgatja a fantáziámat egy jó ideje, de aszalt gyümölcsöt még nem képzeltem hozzá. A recept arányait nagyon szívesen ajánlom, alkossátok meg a saját ízvilágotokat különböző magokkal, aszalt gyümölcsökkel. Teához, kávéhoz, Jó reggelt! helyett reggelire, tízóraira, uzsonnára.

2010. december 7., kedd

Csokoládés püspökkenyér


Az Advent második vasárnapján egy családivá lett receptet vettem elő. Édesanyám évente legalább egyszer megsüti, de idén megelőztem őt és megkértem, készítsük el együtt - igaz a tepsi került elő, nem az őzgerinc.
Egy Nők Lapjából találomra vágtam ki réges-rég ezt a gyümölcskenyér-féle receptet és nagyon bevált. Így ez a papírdarab más, hasonló sorsú, megviselt, pecsétes, ám annál inkább megbecsült fecnikkel együtt egy régi, már-már szétesőfélben levő szakácskönyv lapjai között lapul. Persze átmásoltam már a süteményes könyvecskémbe, ahová csak a legjobbak kerülhetnek be (Hall of Fame :). A sok erénye közül az egyiket előre bocsátom: nem teszünk bele külön zsiradékot.

Hozzávalók:
30 dkg liszt
25 dkg cukor
2 dl tejföl
2 tojás
10 dkg mazsola
5 dkg reszelt csokoládé
5 dkg dió vagy mogyoró
1 ek reszelt narancshéj
1 ek reszelt citromhéj
1 tk sütőpor
csipet só
vaj + porcukor a sütőforma előkészítéséhez

1) A mazsolát tisztítsd meg. A reszelt csokoládét, a ledarált vagy összedarabolt diót/mogyorót és a citrushéjakat keverd össze egy evőkanál liszttel. Így könnyebben kevered majd bele a végén a masszába.
2) Keverd habosra a tojásokat a sóval, a sütőporral, a cukorral és a tejföllel.
3) Keverd szép simára a liszttel.
4) Forgasd bele a mazsolát és az előkészített csokoládés keveréket.
5) Két őzgerincformát kenj ki vékonyan vajjal és szórd be porcukorral. Ettől finom, ropogós kérget kap a süti.
6) Süsd 5 percig erős lángon, majd további kb. 40 percig.

Az 5 dkg mogyorót + 5 dkg csokoládét lecserélheted egy tábla mogyorós csokira. A Tibi csokik között van egész mogyorós étcsoki például. Az 50%-os kakaótartalom nem is rossz.
Kísérletezhetsz még egy hozzávalóval: a kedvedhez, diétádhoz, hűtődhöz mérten próbáld ki a joghurtot, a kefírt, a 10 vagy a 20%-os tejfölt. A zsiradék mennyiségét szabályozhatod így, hiszen vajat nem teszünk a sütibe. Emellett a csokinak, a diónak/mogyorónak és a tojásnak van még zsírtartalma, a citrushéjak pedig kissé olajosak. A ropogósra sült, vajas-cukros kéreg isteni, de sütőpapírral vagy szilikonformával megspórolhatod ezt.
Nyugodtan használj kristálycukrot. Édesanyám vaníliával egészítette ki, ami szerintem jól illik hozzá.
Használj foszfátmentes borkő sütőport, pl. Alnaturát.

Az eredeti recepttől csak pár dologban tértünk el. Méghozzá azért, mert a levesfőzés közben térültem, fordultam, olykor belekotnyeleskedtem Édesanyám műveleteibe, beledobáltam az edénybe ezt, azt :). Szóval csak kevés dolgot módosítottunk nekem köszönhetően, mégis mintha egy teljesen új süti került volna elő a sütőből. Ez is finom lett, rendben van, de az szent, hogy ennél a receptnél ragaszkodni fogok a leírtakhoz ezek után. Na jó, a cukor felét ezután is sötétbarna nádcukorral fogom helyettesíteni.


Az első szembetűnő változtatás, hogy nem őzgerinc formában sütöttem ki. Ennek rendkívül prózai oka van: a nagy házfelújítás közepette fogalmam sincs, merre van a sütőformáim egy része. Egy sütőpapírral kibélelt, közepes tepsit használtam, no de ez még nem megy a rovására.
25 dkg helyett csak 10-10 deka fehér kristálycukrot és sötétbarna nádcukrot tettem bele.
Az 5 dkg feldarabolt dió mellé a múlt heti mandulás-narancsos keksz sütése után megmaradt 5 dkg darált mandulát is meggondolatlanul beleborítottam. Apró kockára vágott, kandírozott narancshéj helyettesítette a reszelt narancshéjat. Elképzelhető, hogy ezektől is más lett az állaga.
Azt hiszem, a hiba mégis a két nagy csipet szódabikarbónának tudható be, amit nagy hirtelen beletettem - valóban szellősebbé tette a tésztát, azonban a zsiradék hiánya miatt inkább szárazabb mint könnyebb lett tőle. Inkább egy kissé tömörebb, nedvesebb, rugalmasabb tésztát szerettem meg. További kísérletezés elvetve.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...