"Körömlakkszínű" tészta

Fusilli patiszonnal, mozzarellával
és vörös bazsalikommal - ez alkalommal tejszín nélkül

Már két napja ott árválkodtak a levelüktől megfosztott mángoldszárak a hűtőben. Azt találtam ki, hogy a szokásos és kedvenc "körömlakkszínű" tésztámba fogom belekeverni őket, ami egy elég szokványos recept, de gyors és isteni. Még az én csirkeimádó párom is elismeréssel lapátolja be.
Köszönet Eszter barátnőmnek, hogy megismertetett vele. Nem tudom, mi az eredeti recept, hallás és kóstolás után után kreáltam szabadon, a kedvem szerint.

Hozzávalók kb. 3-4 adaghoz:
(olíva)olaj
1 nagy fej vöröshagyma
1 közepes cukkini (vagy patisszon, padlizsán vagy ezek bármilyen elegye)
4-5 paradicsom (vagy hámozott pari vagy paradicsompüré)
min. 3-4 gerezd fokhagyma
min. 10 levélke vagy egy evőkanál szárított bazsalikom
fehér bors, só
rozmaring
kb. 2 dl tejszín
a csapat étvágya szerint 3/4-1 csomag fusilli tészta

1) Elő egy nagyobb serpenyőt, ebbe kerül majd a kifőtt tészta is. Az olajon megfuttatom a hagymát, majd a kisebbre felkockázott cukkinit.
2) Jöhet a kockára vágott paradicsom, a fűszerek és a fokhagyma. A paradicsomot le lehet hámozni, ha van ideje valakinek és nem szereti a héjdarabokat az ételében, de engem ez cseppet sem zavar. Télen és tavasszal inkább a hámozott konzervparadicsomot javaslom, nem a melegházit.
3) Ízlés szerint 5-10 perc alatt összesütöm, ami attól is függ, mennyire leves a paradicsom, majd a végén a tejszínnel 1-2 percig főzöm. Nnna, a paradicsom és a tejszín találkozásától lesz körömlakkszínű.
4) Utánaízesítek a tejszín miatt. Itt is érvényes az a jól bevált szabály, hogy fűszerezni szoktam a főzés sütés elején és a vége felé még egyszer. A szárított fűszereket érdemes még egyszer jól összemorzsolni.
5) Közben pont kifő a tészta, érdemes együtt elkezdeni a kettőt. Zutty bele, kavard össze és kész. Parmezánnal, bazsalikommal és egy kis könnyű fehérborral szoktam tálalni.

Ebbe aprítottam bele újdonságként a mángoldszárat a zöldségekkel együtt és a hal is újdonság lehet bent.
Tejszínből ajánlom a Cserpes Sajtműhely termékét, más tejszínekben állományjavítót minimum találunk. Na, ennek az állományán nem kell semmit javítani.
A fusilli tésztát azért szeretem ebben, mert a kis redők sok zöldséget felvesznek, nem kell annyit külön kergetni a tészta- és a zöldségdarabokat. El tudom képzelni spagetti tésztával is, akkor viszont a zöldségeket un. julienne-re, azaz minél hosszabb és vékonyabb csíkokra vágnám, mert úgy jobban mutat, a paradicsomot pedig először lepürésíteném.
Tovább variálható ízlés szerint.

Paradicsomos feltét tésztákhoz

Mindez úgy kezdődött vagy 10 éve, hogy szerettem volna megmenteni egy nagy kosár, hatalmas befőzőparadicsomot. A vége az lett, hogy a kicsi mélyhűtőm zsúfolásig megtelt vele... És azóta is rendszeresen készítem az akkor rögtönzött tésztafeltétet, nem tudom megunni az ízét.


Az alap ízkombináció az ilyen paradicsomos tésztaszószoknál persze nagyjából ugyanaz, nem fogok meglepetéssel szolgálni, legfeljebb egy-pár fogással kiegészítem a hasonló recepteket.
Méricskélni nem szoktam, de most igyekszem egy kb. 4 személyes vacsorához igazítani a mennyiséget. Szóval nem feltétlenül autentikus, de én így csinálom:

Hozzávalók:
kb. 80 dkg szép, érett paradicsom
(olíva)olaj
2 nagy vöröshagyma és legalább egy fej fokhagyma
só, frissen őrölt fehérbors
1 ek bazsalikom, rozmaring
1 tk kakukkfű

1) Az egész paradicsomokon X alakú bemetszést ejtek, 1 percre forró vízbe pottyantom és lehúzom a héjukat. A gyümölcshúst összeaprítom amolyan tessék-lássék formán, nem kell szépen.
2) Közben kevés (olíva)olajon hagymát és fokhagymát pirítok és ehhez adom a paradicsomdarabokat. Erre sót teszek, borsot tekerek, bazsalikomot, rozmaringot morzsolok, összekeverem és fedő alatt párolom. És kakukkfüvet is szoktam hozzáadni egy jó adagot. Bevallom, egy kis ideig matekoztam, mire meg tudtam fogalmazni, mennyi fűszerszámot ajánlok ennyi paradicsomhoz. Mindig az ízek és az illatok diktálnak ez ügyben.
3) Nem párolom túl hosszú ideig, igyekszem inkább megőrizni a frissességét. Ha amolyan sűrű kivonatot szeretnél inkább, sokáig főzd, amíg a lé el nem párolog.
4) Merülőmixerrel pépesítem és mindig reszelek bele fokhagymát a végén. És utánafűszerezek.

Ezt a szószt szoktam például hagymán, fokhagymán piruló, fehérborral párolt és persze ugyanazokkal az ízekkel fűszerezett darált húsra önteni és összerottyantani. Ugyanez zöldségekkel is remekül működik. Bármilyen tésztára, sajt (parmezán) alá isteni finom, akár makaróni, spagetti, akár fusilli, canelloni vagy lasagne készül. Vagy pizza.
Ha nem zavar a celofánszerű paradicsomhéj az ételedben vagy nagyteljesítményű konyhai géppel jól összepürésíted a szószt, akkor a hámozást megspórolhatod. Én a szokásosnál - a recepektben előírtnál - általában több zöldfűszert használok. Egy kis frissen vágott bazsalikomlevél csodákat művel a feltálalt étellel.
Ez a recept kis adagban egy adag ételhez és nagy adagban, a szűkösebb időkre eltéve is jól működik. Télen olyan jó érzés elővenni egy adagot az illatos nyárból. Én mélyhűteni szoktam, de biztosan működik spájzba téve is kevés tartósítószerrel. Vagy jobban felfőzve, tetejére kevés olajat öntve biztosan tartósítható valamilyen szer nélkül is.
Ha nincs ideje a paradicsomnak és gyorsan össze szeretnék dobni egy ilyen ételt, inkább a hámozott paradicsom konzervet használom. A konzervet kinyitom, a tészta főzővize alatt meggyújtom a lángot és kb. 25 perc múlva már lehet is enni.

Gyümölcsjoghurtok

Reggeli a napsütötte nyári kertben
Feketeszedres, banános joghurt egy pohár zöldteával

A bolti joghurtok között vannak finomak, és létezik néhány jobb minőségű is. De. Most nem papolok :) csak leírom azt, ami szerintem is a legfinomabb: a sok finom gyümölcshöz, aminek végre elkezdődött a szezonja, remekül illik a natúr joghurt és a méz.
Csak találd meg a neked való arányt, mixeld össze és kész is. Minél tovább mixeled, annál folyékonyabb lesz. Egy-két másodperc is elég, de egy sima villa is megteszi.
Nagyon finom a banános, lucernacsírás joghurt.
Gyümölcskombinációkkal lehet fokozni az élményt. Csak példaként: eper-banán, ribizli-őszibarack, egres-eper. Reggelire: készítsd el este, tégy bele zabpelyhet, olajos magvakat és a legfinomabb reggelit eheted, ami egészséges és tápláló.

Hát, csak nem bírom ki, egy picit papolok: van olyan joghurt, amiben vannak hozzáadott anyagok, mint pl. tejpor. Hát ezt mondjuk nem nagyon értem, viszont kerülöm.... Még mindig javaslom a Cserpes termékeket.

Ízfokozás

Azaz miért nem használom a vegetát, ízvarázst, fokhagymakockát, húsleveskockát és a társaikat? Az instant levesekről nem is beszélve...

Tudom, a (hús)levesfőzés lerágott csont, nem olyan divatos téma és nem én akarom megmondani, hogyan kell azt csinálni. De végre közeleg a friss zöldségek ideje, ami alkalmat ad arra, hogy összeszedjem a gondolataim, és szívügyem, hogy normális dolgokat együnk. Ezek mellett lobbizok.

Hála Istennek, választhatunk sok megoldás között, és az idő rövidsége miatt van okunk mondjuk kockából levesalapot csinálni. De azt nagyon fontosnak tartom újra elmondani, hogy nem az ízfokozóktól és általam csak "műanyagnak" nevezett hozzávalóktól lesz finom és szép színű a leves. És nem a fokhagymakockának van olyan ellenállhatatlan aromája, hanem a fokhagymának. Nálam ez a reklám verte ki a biztosítékot...
Érdemes azzal kezdeni, hogy elolvassuk, mit is rejt egy ilyen kocka vagy por. Pl. sok sót. És gluatamátot. És csomósodásgátlót. Ez segíthet dönteni és esetleg változtatni.
Ha már az instant megoldást választjuk, érdemes megismerkedni a Vegabond Natúr vega-mix ételízesítőjével, ami kizárólag szárított zöldségekből készült. Tehát ami a lényeg.
Vagy ha nincs kedved a fokhagymapucolással bíbelődni, inkább a zacskós granulátumot válaszd, talán abban nincs más a fokhagymán kívül. Bár nem használtam még ilyet, így nem tudom.

Én a családban tanultam meg, mi fán terem a levesfőzés: ezekből van 1-2 alaprecept. Persze nem ragadtam le csak ezeknél és bátran próbálkozom a szokásos és jól bevált csirkelevesen kívül mindenfélével. Ám az Anyukám nem is igazán érti, hogy lehet levesnek titulálni egy-két költeményemet, annyira leragadt a húslevesnél. Sőt, angyalom meg sem kóstolja a spenótos, tejfölös, tejszínes, krém- vagy hagymaleveseimet, vagy a most sláger csicseriborsó levest. Hamarosan gazpachóval próbálkozom nála. :) Most épp Erdélyben barangol, kíváncsi vagyok, mit fog szólni s hurutos leveshez :D

A húslevesről szól a legtöbb következő ötlet, de sok más levesre is érvényes persze. Ezeket részben örököltem, részben saját fejlesztés eredménye.

Először is a "szín- és ízfokozók" listája, aminek csak a hagyomány, a fantázia és az évszak szabhat határt:
husi a kedved szerint,
mindenféle gyökérzöldség,
nálunk örök kedvenc a borsó,
fehérbors frissen őrölve,
majoranna,
édes, piros, szárított paprika kimagozva,
fokhagyma,
vöröshagyma és annak a héja,
zöldség- és zellerszár,
kurkuma,
szerecsendió,
só,
paprika, paradicsom,
kellevél,
stb.

A színekről
A levesnek szép sárga színe csak a háztáji pipiből lesz. Mivel a nagyanyáim tyúkudvara már csak az emlékeimben él, keresnem kellet valamilyen alternatívát. Szerintem jó minőségű, amit a SPAR-ban lehet kapni, úgy döntöttem, megbízom benne. Csak a sok felesleges csomagolás-szemétre haragszom, így ez egy kompromisszum.
Ha egészséges(ebb) levesre vágysz, a csirke bőrét ne főzd bele, mert az egy zsír- és koleszterinbomba.
1-2 késhegynyi kurkuma megoldja, hogy szép sárga levesben úszkáljanak a hozzávalók. Vigyázat, ha sokat raksz bele, mindent sárgára fest.
Színt ad még a vöröshagyma héja, bátran tégy a fazékba belőle. (Érdemes olyan hagymát venni, amit bőven borít a héja.) És a szárított piros paprika, amit én egészben teszek bele, nem porként. Ezt a piacon szerzem be ősszel, felfűzöm és egész évre betárazom.
Mindig főzök bele zöldség- és zellerszárat, amit az év legnagyobb részében frissen tudok beszerezni és nagy gyönyörűség számomra, hogy már a saját kertemből tudom a fazékba dobni. És a kimert levesre mindig kerül frissen vágott zöld.

A főzésről és az ízekről
Ami a leveszöldséget illeti, én úgy tanultam a nagymamámtól és édesanyámtól, hogy csak fél óráig kell főzni. Bevallom, egy agyonfőzött zöldség nem vonz annyira, inkább egy picit roppanjon.
Tehát először a husit főzöm meg sós vízben, lemerem a habját és a zsírját és ha majdnem teljesen megpuhult, beleteszem a megtisztított zöldségeket és a fűszereket. A hagymát, fokhagymát mindig több felé vágom, hogy az aromájuk jobban érvényesüljön.
A csirkeleves állandó fűszere nálam a frissen őrölt fehérbors és a majoranna. Kétszer fűszerezek: egyszer amikor a zöldségek belekerülnek a husi mellé, egyszer pedig a vége felé. Fűszerezés után mindig azonnal visszateszem a fedőt a fazékra, hogy az aromák jórészt a levesbe kerüljenek, ne illanjanak el a gőzzel.
Alig várom nyár elején, hogy végre friss zöldpaprikát és paradicsomot is tehessek bele. Ehhez elég egy közepes méretű paprika fele vagy akár a szártól és magoktól megtisztított csutka és egy pici kettévágott paradicsom is megteszi. Ahogy érkezik a bőség, azzal arányosan nő a levesbe szánt zöldpaprika és paradicsom mérete :) Ősz végén az utolsó paprika-paradicsom rakományból szoktam egy keveset megmenteni és előkészített, kis adagokban lefagyasztani, így egy darabig még élvezhetjük az ízét a levesekben. Sokáig sajnos nem jó ezeket fagyasztani, ám télen és tavasszal nem veszek ilyeneket.
A jó öreg kelkáposzta egész évben rendelkezésre áll. Egy levél is elég belőle és néha még ingyen is odaadják a piacon, a boltban. Van úgy, hogy egy kisebb darabot egyben belefőzök. Nálunk ez is mindig elfogy, de aki nem szereti, dobja ki a végén, de csak miután kihűlt a leves.
Szóval a "bezöldségelés" után kb. fél órával le is zárom a gázt és álltában egy darabig még tovább fő a zöldség saját levében. Aki szereti, ilyenkor egy kicsi fokhagymát, hagymát finoman belereszelhet.
Csak a végén szoktam belereszelni egy kicsi szerecsendiót.

És nem szűröm le, úgy ahogy van, szeretjük. Aki amit nem kér, félreteszi. De a levesben nálunk megáll a kanál.

Köretként gyakran készítek párolt krumplit sárgarépával. Ennek, de semmilyen zöldségnek a főzőlevét ki ne öntsd, remek levesalap a követező napra, csak tedd be a hűtőbe.

Ha esetleg ismertek olyan családot itt a környéken, aki ad el háztáji baromfit, normális körülmények közt nevelik, szabadon tartják őket, szívesen vennék tőlük néhanapján. És tojást is.