A szénhidrátszegény kenyérről

Augusztus 20. már réééégen elmúlt és én nem a kenyér napján rukkoltam elő ezzel a szösszenettel, amit a szénhidrátszegény kenyérnek szántam már jó ideje. Felteszem, sokaknak nem fogok újat mondani, hiszen nem egyszer fordul elő velem, hogy mire odaérek a boltba, már üresen kong a kedvenc kenyerem fiókja.... és fura lehet, amit most mondok: ilyenkor örülök, hiába térek haza üres kézzel a kenyérvásárlásból. Méltán népszerű. Több kedves ismerősöm és barátom eszi ezt a kenyeret az ajánlásomra, de ma mégis muszáj megosztanom azt, amit közel másfél éve tanultam meg.

Látszólag ellentmond a két dolog, az, hogy kenyér és hogy szénhidrátszegény, mégis egyre nagyobb igény mutatkozik erre manapság, főleg a népszerű paleolit diéta követőinek táborában. Nemhiába, egyre nagyobb az a bizonyos tudatosság.
Volt, hogy megkérdeztem egy divatos helyi pékségben, mennyibe kerül egy igazi, belevaló paleolit kenyér. "900 forint - hangzott a válasz -, de el lehet vinni a felét is." 450 forintért meg lenne kb. 15 dkg kenyerem, igaz szénhidrátszegény, vagy talán -mentes? Hát, ettől nem jöttem lázba, sőt azt gondoltam, nem is tudom, hogyan kérhetnek ilyen sok pénzt egy ekkora darabka kenyérért...
Aztán a Lidl-ben egyszerűen leemeltem a polcról azt a bizonyos fitt veknit, ami az összetevők tanusága szerint csak 6% szénhidrátot tartalmaz. Hát, ha ennek a fele igaz, már akkor jól jártunk, gondoltam magamban és nagy bátran hazavittem múlt nyáron az első veknit, amit azóta nagyon szívesen választok újra és újra.
Közben az Aldi is előrukkolt egy un, szénhidrátcsökkentett cipóval, ami - no lám - ugyanaz a tészta, ugyanaz a pékség, csak a köntös új. Nekem ez is rendben van, sőt, dupla esélyem van egy jó kenyérre.
No, lássuk csak, mivel van dolgunk:

Az Aldiban így fest a cipó, ...

... a Lidl-ben pedig így.

És akkor most jöjjenek a részletek a cimkéről, ha már most szeretnél többet tudni, hisz így kerek a kép:

A csökkentett szénhidrát tartalmú cipó kb. 90%-kal kevesebb szénhidrátot és 300%-kal több fehérjét tartalmaz a hagyományos kenyerekhez képest.

Összetevők: ivóvíz, búzefehérje, szójaliszt, lenmag, szójatöret, napraforgómag, lenmag - sárga, teljes kiőrlésű tönkölyliszt, szezámmag, almarost, étkezési búzakorpa, élesztő, szárított, teljes kiőrlésű tönkölykovász (tönkölyliszt, ivóvíz), étkezési só, árpamaláta kivonat, fűszerek (koriander)
A termék szóját, glutent és szezámmagot tartalmaz.

Átlagos tápérték 100 g termékben:
Energia tartalom: 1148kJ/285 kcal
Fehérje: 23,5g
Szénhidrát: 6,1g
  ebből cukrok: 2,4g
Zsír: 16,8g
  ebből telített zsírsavak: 2,2g
Élelmi rost: 11,8g
Nátrium:0,5g

Pécsváradi Aranycipó Kft.

Hát, ennyi. Egy szénhidrátszegény diétába vagy szimplán tudatos étrendbe csodásan beleillik számomra ez a "megoldás", nem vagyok híve a szigorú megszorításoknak. Ráadásul, finom, jó állagú ez a kenyér, nem fűrészpor ízű és kedvező az ára is.
Egy tapasztalatot még hadd osszak meg veletek: az Aldiban kaptható változat szaftosabb, nedvesebb, ezért könnyebben penészedik, ha már 4-5 napja nem fogy el és épp nyári meleg van.
A kis kiszerelés ne riasszon vissza; nekem 3-5 napra elég egy vekni. Megtanultam, hogyan lehet két egész kicsi szelet kenyérrel is jól lakni, kis körömnyi falatokat tépni a főzelékhez, lecsóhoz, stb. Pirítósnak is kiváló, már ha szereted a pirult magvak zamatát :)
No, nem mintha nem ennék meg néha egy (na jó, kettő vagy három...) pogácsát, nem szeretném a csodálatos, hagyományos Toronyi fehér kenyeret, néha még eszem is, de vége a rendszeres, 2-3 szelet fehérkenyeres reggeliknek, vacsoráknak. Ezt választom az esetek többségében, főleg, ha nekem is hagytok ezután egy darabot valamelyik szomszédos boltban. De ha nem hagytok, akkor sem jövök zavarba, van még pár jó ötletem, pl. a Lidl Jó kenyere, a rozskenyér. Mit szóltok?  

Luke Nguyen pirított csirkés, zöldséges tésztája

Luke Nguyen - Greater Mekong
gyömbér
kömény
csili
só
szójaszósz
koriander
ánizs

Takarítok. Mindenféle félretett és elfelejtett kincset találok, mint ez a listát egy igencsak viseletes, tavalyi Vizsgalapon - khm, látszik, hogy mindjárt két jó okom is volt félretenni az egyik ilyen kupacomban felejtett lapot.
Tegnap este volt, hogy nagy szorgosan kezdtem átnézni a felhalmozott papírjaimat, amibe képes vagyok kis fecniket is elrejteni, mert - igaz csak hevenyészve, de - fel akarok jegyezni valami fontosat. Ez esetben valami finomat, úgy fest a dolog. Nem tudom, hogy csirke lehetett-e a wokban, zöldségek vagy mi más, de mindenképp megragadott, ahogy a mester a fűszerekkel bánt és engem biztosan lenyűgözött az, hogy ánizs is bekerült az ízek közé. Nagyon érdekelnek ezek az ízkombinációk és, gondolom, a Paprika TV-án csöppentem bele a műveletbe. És igen, kiderült, hogy egy ismert és kedvelt séfről van itt szó, aki egy filmsorozatot készített a délkelet-ázsiai konyhaművészetről 2012-ben.

Hát, ez felhívás keringőre, itt az ideje kipróbálni az előkerült receptet, így felkerült a várományos ételek közé. Csirkemellel és zöldséges tésztával fogom elkészíteni, mivel nagyon bevált nálunk ez a fajta étel.... de addig is megpróbálom előbányászni az eredi receptet, mert egyre kíváncsibb vagyok.

Kipróbáltam a következő keresőszavakat luke nguyen ginger cumin chili salt soy sauce coriander anise és elsősorban vietnámi receptek sorakoztak a képernyőn. Ez a találatot néztem meg: Uyghur Spicy Beef Skewers, amit a mester ajánl a filmsorozata Cunming, Kína epizódjában.
Hát, elsőre is látom, hogy nem pontosan erről az összeállításról van szó, mert az ánizs hiányzik, de igen tetszetősek azok nyársak és a fokhagyma nagyon is illik egy ilyen ízvilághoz, hogy is maradhatna ki? 

Úgy látom, vietnámi a mester és elkezdett érdekelni, mit tanulhatnék tőle. Mindenképp elteszem magamnak ezt a pár receptet és szívesen ajánlom mind a nyársakat és a szószt, mind a banánkenyeret, húúú.... megyek ebédelni.

- - - o - - -

Végül pár napon belül elkészült egy zöldséges csirkeétel az ígéretes lista alapján, ami persze kísértetiesen hasonlít az un. thai zöldséges csirkémre, az elkészítés módja pedig épp ugyanaz - nem is meglepő, úgy adja magát, ha engem kérdeztek. Ha jobban megnézzük, csak pár hozzávalóban különbözik. 
 
Hozzávalók: 
1 csirkemellfilé
3 közepes sárgarépa
1 nagy fej vöröshagyma
1 nagy, piros húsú paprika
a fent felsorolt fűszerek (egy 2-3 centis gyömbért reszeltem hozzá; kaptam porított ánizst, a koriendermagokat magam őröltem; csípős házi porpaprikát kerítettem)
a fokhagymát persze nem tudtam kihagyni, aprítottam hozzá vagy 4 duci gerezdet
só
4-5 ek mogyoróolaj
250g-os csomagolású Chow Mein tészta fele

1) A száraz, szobahőmérsékletű csirkehúst kisujjnyinál kisebb csíkokra vágtam, a zöldségeket és hagymákat vékonyan felcsíkoztam, azaz Julienne-re (gyufaszál vastagságúra) vágtam. Ez az időigényes művelet, innen felgyorsulnak az események.
2) Akkor feltettem a tészta főzővizét, mert kb. így végzek egy időben a főzéssel és pirítással. Ha felforrt a víz, a nagy sütés, fűszerezés közepette nem felejtem el beledobni a 2 kis tésztacsomagot a vízbe. Csak pár perc és kész is.
3) A nagy, wokszerű, kerámia serpenyőmben olajat hevítettem, a csirkehúst 4-5 perc alatt megpirítottam a fűszerekkel, a sóval és a szójaszósszal, majd egy tálba szedtem.
4) Egy kis olajjal kezdtem a második kört, majd hasonlóképpen megpirítottam a zöldségeket, miközben többször átforgattam az egyre piruló és egyre kisebb halmot. Csak pár perc az egész, de vigyázni kell, hogy ne pároljuk meg.
5) Hozzáadtam a pirított csirkehúst is és utoljára igazítottam az ízeken a kedvem szerint. 1-2 percig még együtt pirultak. Ilyenkor nem árt a tészta főzővízéből 1-2 kanállal hozzáadni, ami közben szintén elkészül, de erről dönts te magad: próbáld ki egyszer vízzel, egyszer víz nélkül. Egy ici-picit más lesz az állaga.
6) Óvatosan hozzáforgatom a hosszú tésztaszálakat, amit legkönnyebben két eszközzel tudunk abszolválni, hogy tetszetős egyveleget kapjunk, hogy a tésztát is egyenletesen bevonja a szósz.
7) Kisebb, tenyérbe illő tálkákban tálalom és szinte azonnal elfogy.

A Chow Mein tészta a délkelet-ázsiai konyha wokos tésztaételeinek fő hozzávalója - egy lágyabb tésztaféle, gyorsabban is kifő. Az Aldiban vagy a Lidl-ben szoktam rá vadászni, míg Shanghaiban így készül a nagy rutinnal bíró szakácsok keze alatt. Hogy én mennyire szeretném ezt személyesen is látni egy nap ... Persze spagettitésztával helyettesítheted, de ígérd meg, hogy egyszer kipróbálod a Chow Mein-t is, amire utána garantáltan vadászni fogsz.

A fűszerezés igazából rajtad múlik, találd meg a neked tetsző kombinációt. Fűszerezz két-három lépésben. A zöldségekkel ugyanez a helyzet: a hagyma elég jól áll az ételhez, de választhatsz még pórét, káposztát, cukkinit, mungobabcsírát is. A tálalásnál adhatsz hozzá evőpálcikákat, persze.

Még most sem merem kijelenteni, hogy ez a délkelet-ázsiai étel autentikus, de valószínűleg megközelíti azt, amire garancia lehet a séf maga.
Nos, ez az ételtípus még mindig az egyik nagy kedvenc nálam, nálunk, amit nagy kedvvel készítek és variálok bármikor, de el kell, hogy mondjam, hogy ez a fűszerkombináció nem nyűgözött le annyira, mint a citromfüves, kurkumás - remélhetőleg - thai verzió vagy akár az a bizonyos ötfűszeres, kínai recept.
Egy ilyan tál étel nekem felér egy kalanddal az ötlet megszületésétől a kóstolásig bezárólag. Mindenkinek hasonlóan izgalmas és kellemes felfedezést kívánok hozzá. És nagyobb kitartást a fotózáshoz - nem mint én.... csak egy nagyon "halovány" és hevenyészett fotó készült nagy sietve, amit nem vállalhatok, míg a receptet bármikor.   

Sport szelet, azaz csokoládés gesztenyeszelet sütés nélkül

Ez egy végtelenül egyszerű és sokféleképpen variálható desszert, tulajdonképpen egy csokoládés gesztenyeszelet, amiben ez a két kedvenc alapanyag most átlényegül egy új dologgá, egy szeletelhető krémmé. Csuda tudja, ki és miért nevezte el Sport szeletnek, de így kaptam, így is adom tovább.

Hozzávalók:
30 dkg étcsokoládé, minimum 50%-os
17 dkg vaj
50 dkg gesztenyemassza
4 ek rum(aroma)
2 ek citromlé (az eredeti recept szerint)

Ha bevonod csokoládéval:
10-15 dkg étcsokoládé
1 ek étolaj vagy vaj

1) Egy nagy üvegtálban, vízgőz felett lassan felolvasztom a csokoládét, majd a vajjal és a rummal és kikeverem.
2) A gesztenyemasszát áttöröm - akár egy villa is megteszi - és a masszához keverem, míg homogén nem lesz.
3) A következő lépésként több ötlet is eszembe jut, de mondjuk bélelj ki egy közepes, négyszögletes műanyag tálat fóliával és tömd bele a masszát, ami mehet a hűtőbe.
4) Ha kihűlt, fordítsd ki az edénykéből és már vághatod is kis falatokra, négyszögekre, háromszögekre.
5) Ezt megelőzően akár egy csokoládétetőt is készíthetsz rá, amit szintén étcsokoládéból készíthetsz lassan, vízgőz felett.

A gesztenyéhez a Massa Familia cukormentes gesztenyemasszáját ajánlom, így azzal ízesítheted, amivel akarod, nem kell cukrot venni.
Az eredeti receptben citromlé is szerepel, de, bevallom, én nem tettem bele. 
Nagyon finom bele egy kis rumban áztatott vagy felfőzött mazsola, az apróra vágott dió. Ez utóbbit én magam nem tettem volna bele, az Anyukám leleménye volt és nagyon bejött!
Itt a meleg nyár, amikor ódzkodom a sütő bekapcsolásától, így szívesen ajánlom még akkor is, ha a gesztenyének nincs szezonja és így nem lehetünk nagyon tudatos fogyasztók.
Variáld a formáját - hogyan szeretnéd tálalni? Nézd csak meg a konyhai eszköztárad. Egy őzgerinc formában is remek, ugye?  Hullámos szélű piteforma?
Nasinak, vendégvárónak kiváló, de el tudom képzelni akár tortának is egy vajas kekszmorzsa alappal, amit egy tortaforma aljára tömködök a massza alá, majd hűtőbe teszem, mielőtt a csokoládé tetővel befejezem. Rumos csokigolyókkal díszíteném.
Kép hamarosan, főleg, ha szülinap vagy vendég közeledik. ;)

Saláta mozarellával, avokádóval, vinaigrettel

Itt a nyár, végre, hadd nyissam meg egy friss, finom salátarecepttel, amiben nem sok meglepetés van, csupán egy szép érett avokádót használtam másként, mint szoktam. Az étel ízéhez nem tett hozzá sokat ebben az összeállításban sem, viszont a szinte már krémes állaga és a beltartalma feltétlenül. A kertből hoztam hozzá a saját salátánkat és hagymánkat. Méltó helyre kerültek.

Hozzávalók 3-4 személyre:
1 avokádó
2 közepes paradicsom
1 csomag mozarella
pár szál újhagyma
1 fej saláta

A vinegrette-hez:
2 ek fehérborecet
2 el extra szűz olívaolaj
1 ek csípős dijoni mustár, nem magos
kb. 1/2 csapott mokkáskanál nádcukor, méz vagy egy kevés édesítőszer
frissen őrölt fehérbors
só

1) Az öntet hozzávalóit pár gyors mozdulattal, egyszerűen összekevertem egy villával egy kellő méretű üvegtálban, majd minden hozzávalót ebbe a tálba tettem:
2) Az avokádót kettévégtam, kávéskanállal kis darabokat vájtam belőle, a héjából kikanalazva a gyümölcshúst. Összekevertem az öntettel.
3) A sajtot, a paradicsomot, az újhagymát egyforma, falatnyi darabokra vágtam és minden alkalommal kevertem rajta egyet.
4) A salátát is alaposan megtisztítottam a sok eső után és kis falatokra tépkedtem, majd alaposan összeforgattam az egészet.

Hát, ennyi. Gyors, egyszerű, nagyszerű. Egy szelet hallal és egy kevés párolt spárgával igazán finom ebédünk kerekedett, már csak egy pohár finom fehérbor, mondjuk Szeremley hiányzott hozzá.
Gondold össze az alapanyagokat a kedved szerint, én is így tettem. Mivel igyekszem kiváltani a rizst és a krumplit, gondoltam, belecsempészek a köret gyanánt tálalt salátába valami tartalmasabban. Így került egy tálba a többfajta zöldség, a sajt és az avokádó.

Igen, az avokádó gyümölcs, és nem is akármilyen. Nagyon gazdag telítetlen zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Nem csupán guacamole, hanem csokoládékrém is készíthető belőle. Ezzel az ötlettel Zizi nyűgözött le valamikor december tájt és azóta készülök a nagy varázslatra én is: elkészítem a nyers csokitortáját egy szép napon és nyűgözöm le vele a népeket.

A vinaigrette nem más, mint egy salátaöntet, eredetileg francia, aminek a fő hozzávalói az olaj, az ecet és a mustár és aminek számtalan variációja létezik. Ez itt egy relatíve egyszerű változat, nem gondolkodtam, a kedvem szerint csináltam. Változtasd a kedved szerint, például kihagyhatod a cukrot, használhatsz magos, vagy épp angol mustárt. Ha ortodox módon követed a hagyományokat, keverd össze a mustárt az ecettel, majd szinte cseppenként adagold az olajat folytonos keverés mellett, míg opálos és homogén egyveleget nem kapsz. Nos, el kell, hogy mondjam, hogy valami nagyon hasonlót eredményt értem el egy szál villával a kezemben mondjuk 10-20 másodperc alatt. Az vesse rám az első követ, aki különbséget tudna tenni a két változat között a salátán.
Azonban fontos megjegyeznem, hogy csekély mennyiségű salátaöntetről beszélgetünk itt. Ha időt szeretnél spórolni itt a salátaszezon közepén, végy több deciliternyi mennyiséget és szánj elég időt arra, hogy türelmesen elegyítsd az ecetet és az olajat. Azt olvastam valahol, hogy először illik időt adni a sónak, hogy feloldódjon az ecetben, merthogy az olajban nem oldódik. Tárold a hűtőben.

Itt a bőség. Piroslik a cseresznye, terem az ősszel ültetett eper, a borsó hamarosan kitelik és végre valahára van korianderzöldem, mennyi frissesség... Jó étvágyat, szép napokat hozzá.